150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)

fejdísze a fej kötőkendő [Gebende, barbette] к.ét részből állt: a keményített vászonból lévő homlokpánt, és az alatta lévő, az áll alatt szorosan áthajtott másik vászonsávból az állszalagból .7 (6. kép) Az ál Iszalagok szélessége 10-15 cm között váltakozik. Hosszuk elérhette a 6m-t. Fölötte viselhettek sapkát, koszorút, fogazott szélű koronát. Alatta hajukat hálóba rendezhették, a fátyol lehetett alatta is felette is. A burgosi leletek között az egyik ilyen állkötő pólya hossza 6,6 m. Anyaguk finom pamut vagy selyem, keresztben beleszőtt fémszálas vagy színes selyem csíkokkal. Az ál Iszalagok egyszerű vászonkötésűek és többségük lenvászonból van. Szélüket beleszőtt vagy rávarrt fodor díszíti. (7., 8. kép) Laza kötésű, kreppszerű anyagokból vannak ami az elaszticitást biztosítja. Pliszé szerű is előfordul köztük ami szintén a rugalmasságot növeli.8 A fodrozott fátyol szélek készítésmódjáról Stella-Mary Newton publikációjában olvashatunk. A szerző egykorú ábrázolásokat alapul véve rekonstruálta a készítéstechnikát. A fodrok szövésének legegyszerűbb módja az amikor a láncfonalakat a széleken, ahol a fodrozott hatást akarják elérni sűrűbben vetik fel. Ugyanez a hatás jön létre akkor is , ha a széleken vastagabb vagy dupla szálakat alkalmaznak. Egy másik módszer esetében két lánchengerrel dolgoznak. Az egyik rögzített a másik nem. Azok a láncok amelyek a rögzítetlen hengerre kerülnek hosszabbak, a szövésnél sokkal lazábban kötnek, így keletkezik a fodrozottság. Ezzel a módszerrel egymás felett több sor fodor is szőhető, ha a szabad hengeren lévő láncfonalaknál a vetülékkel visszafordulnak. Egy másik megoldás az amikor a szalag középrészén lévő láncfonalaknak erősebb sodratot adnak és kihasználják, hogy a len nedvesség hatására zsugorodik . A szalag a szövőszékről levéve mosás után nyeri el a kívánt formát. Mivel a középső túlsodrott rész jobban összeugrik mint a szélső így a lazább rész beráncolódik. 7 Schultz A. : Das Höfische leben Zeit der Minnesinger, Osnabrück , 1965 1. Band 237-240. 1 . 8 Ingeborg Petraschek-Heim : Die Goldhauben und Textilien der hochmittelalterlichen Graber Von Villach-Judendorf, Neues aus Alt Villach, Museum der Stadt Villach 7. Jahrbuch, 1970. 144. 1. 23-24. kép. 65