150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)
itt volt a legkevésbé ellenálló. A korona szokatlanul nagynak tűnő méretét nem csak III. Béla robosztus termete, hatalmas koponyája indokolta, hanem a valószínűsíthető tény is, hogy az ilyen fejdíszeket valamilyen sapkaszerű készítményre erősítették, ahogy a valóságos koronákat is hordhatták. Ilyet láthatunk a magyar szent koronán I. Géza király képén28, a Bourgos-i királysírok leletei között29 , és mint amilyen az orosz cári korona prémsapkája. A rekonstrukció eredeti darabokat tartó pántjának anyagát már az 1967-es bizottsági feljegyzés is jó minőségű ezüstben határozta meg.30 Akkor is, s most én is 940-es tisztaságú ezüstlemezt használtunk, az új szegecsek is ugyanebből az anyagból készültek. E lemezek vastagsága az eredeti darabokon mérhető: 0,5 mm-rel egyezett meg. Az eredeti töredékek szélessége 43,5 -44,5 mm között változik. Az új pánt szélességét 45 mm-ben határoztam meg, így mindenütt néhány tizedmilliméterrel túl ér az eredeti darabokon - nem fordulhat elő, hogy a szerkezet súlyát eredeti töredék hordja. A szalag hossza adva volt (670 mm), erre mér ráhagytam 5 millimétert, a körré hajtott lemez két végének átlapolásához. Ugyanilyen lemezből készült a III. és IV. kereszt alapja is; a Szabó László által 1967-ben készítetteket használtam fel. Papírmodellen bejelöltem az ezüstszalagon a keresztek helyét. Ennek alapján a keresztek rögzítésre szolgáló talpa szélességének és magasságának megfelelően bevágásokat készítettem. Az így nyert kis négyszögeket beljebb hajtottam úgy ,hogy a keresztek vastagságát e hajtás fölvegye, és a beljebb hajtott lemezdarab hátulról megtámassza a keresztet. Erre a műveletre a III. és IV. számú kereszt esetében volt szükség, ahol a töredékeket tartó kereszt-alap vastagságával és súlyával is számolnom kellett, az I. és II. számú, egészében megmaradt keresztnél teljesen kivágtam a keresztek talpának helyét. Ezután behajtottam az abroncs szalagjának egyik végét úgy, hogy a másik végének vastagságát fölvegye és külső felületük egy sikba kerüljön. Kifúrtam a három darab 2 mm-es szegecs helyét, és összeszegecseltem a pántvégeket. Az így elkészített koronaalapot homokfúvással enyhén érdessé tettem, majd finom acélkefével fényt adtam neki. Az eredeti töredékekről acetonnal leoldottam a régi konzerválás rétegét, majd gyenge mechanikus tisztításnak vetettem alá a szükséges helyeken. Állapotuk miatt mindegy egyéb beavatkozást - különösen a vegyszeres kezelést - veszélyesnek tartottam volna. Az elkészült korona-rekonstrukció (9. kép) konzerválását Paraloid B-72 és Mowilith keverékének aceton-toluol-xilolos oldatával végeztem. A korona méretei: A pánt méretei: lemezvastagsága: 5,5 mm lemezszélessége: 43-44,5 mm átmérője: 213 mm kerülete: 670 mm A keresztek méretei: teljes nagyság Szélesség I. 71,25 mm 49,4 mm II. 71,50 mm 49,0 mm III. 68,00 mm 49,2 mm IV. 70.00 mm 49,0 mm A korona magassága a keresztekkel: 105 mm 28 Kovács Éva- Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények, Budapest, 1980. 42. p. "....és Géza király képén" 13. kép 29 Kovács Éva szíves szóbeli közlése 30 Lsd. 11. sz. jegyzet 48
