150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)

sereg elvonul s martalékul hagyja az ellenségnek a védtelen várost, s a kormány vizsgálatot indít a megye és a város ellen, hogy miért nem állt ellent s miért élelmezte a betóduló sereget?"15 A rossz hír, jelen esetben Fehérvár rossz híre természetesen gyorsabb szárnyakon szállt, mint a védelmére felhozott érvek. Egy FJ. szignóval jelzett egykorú ponyvairatként közölt, Szeptemberi dal című vers érdekesen tanúskodik erről ( itt most csupán idevágó részletét idézem): "Jelasicsnak ős Fehérvár Vívatlanul kapukat tár, S a korcs fiak ott hódolnak, Hajh! egy hitvány kalandornak. Még megérjük, hogy e betyár Amit nem tett török, tatár Dániájának ott csap levet, István király sírja felett."16 A város és vezetősége azonban nem csupán megbántódott, hanem véd- és dacszövetséget is kötött a vizsgálóbiztosok ellen. Még a kormánybiztosok megérkezése előtt a testületek megtárgyalták és mindenben jóváhagyták a vezetőség korábbi intézkedéseit. A kormánybiztosok itteni tevékenysége valóságosan megbénította a tisztikart, pedig most, az újabb támadás előestéjén ismét az erők koncentrálására lett volna szükség17

. I. Ferenc József trónralépése és a hadi helyzet 1848 telén A Windisch-Grätz herceg vezette katonapárt és a császári család egyaránt a trónváltozás előkészítésén fáradozott. 1848. november 21-én alakult meg a Schwarzenberg-kormány. A december 2-án trónra lépő új császár, I. Ferenc József és a kormány is az egységes Ausztria programjával lépett fel18. A változásban nem pusztán formális szerepe volt annak a ténynek, hogy Ferenc József nem tett esküt a magyar alkotmány tiszteletben tartására: ezért felelt meg az összmonarchia érdekeinek és ezért nem volt elfogadható a magyar szabadságharc szempontjából trónralépése. Windisch-Grätz herceg felhatalmazást kapott a magyarországi rend helyreállítására, azaz a támadásra, ami december 14-én be is következett. Ekkor olyan erővel kellett szembenéznie a magyar hadseregnek, amelyet nem volt képes a Dunántúlon megállítani: Görgei Artúr december 26-án föladta Győrt, Perczel Mór serege pedig december 30-án Mórnál szenvedett vereséget, éppen a Jellasics vezette I. hadtest ellen. A visszavonulás és a vereség után sem Székesfehérvár, sem a főváros nem volt többé védhető: Pest-Budát január 5-én, Székesfehérvárt január 7-én szállta meg a császári haderő19. 15Boross, 1881. 110. 16 közli Pogány szerk.: 1983. 266-267. 17 Erdős, 1998. uott. 18 Hermann szerk., 1996.221. l9Boross, 1881. 111-127.; Hermann szerk., 1996. 229-231.; Erdős, 1998. 215-222.; Magony, 1998.43. 27