150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)
DEMETER ZSÓFIA AZ 1848-AS KIRÁLYSÍR-LELETEK MEGTALÁLÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI ÉS VISSZHANGJA SZÉKESFEHÉRVÁROTT Mottó: "Az egyedüli útbaigazító a véletlen és a tudomány"1 A régiségek és a múzeum ügye A XIX. század a felvilágosodás nyomán a nemzeti romantika eszmerendszerében a régiségek, s ezzel együtt a nemzeti történelem dicső emlékeinek tudatos megőrzése gondolatát is felvetette. Ilyen módon a régészet, a művészettörténet és a műemlékvédelem is ebben az gondolatkörben gyökerezik. A nemzeti törekvések talaján teremtődött meg - Európában is az elsők között - az első magyar közgyűjtemény 1802-ben Széchényi Ferenc gróf adományaként, melyet az 1807. évi 27. te. örökített meg. A gyűjtemény, a Nemzeti Múzeum felügyelője József nádor, majd 1847-től István nádor volt. A nemzeti kormány 1848. december 19-én vonta az intézményt a közoktatási tárca joghatósága alá." A Nemzeti Múzeum eszméjéhez híven az állami adminisztráció törekvése volt, hogy a gyűjteménybe kerüljenek a legfontosabb és legérdekesebb leletek. 1804-ben rendelkeztek a nyomdák köteles példányai leadásáról, 1836-ban vásárolták meg a Jankovits-gyűjteményt. Jellemző és érdekes, hogy a Székesfehérvárott 1803-ban megtalált István király szarkofág 1814-ben a Nemzeti Múzeumba került3 , s csak 1936-ban hozták vissza. Az épületet az 1832-36-os országgyűlésen megajánlott, a nemesség által fizetendő 500 ezer forintból kezdték építeni 1837-ben. 1846-ban már rendeztek kiállítást a félig kész épületben, ám igazi hírnévre az 1848-as forradalom és szabadságharc napjaiban tett szert. A tudományosság és a nemzeti múlt megbecsülése csendül ki a szabadságharc zaklatott idejében hozott rendeletekből is. A Közlöny, a kormány hivatalos lapja 1848. december 2-án így kezdte Kossuth Lajos november 30-ai rendeletének közleményét: "A tudományt a harcok között sem szabad felednünk, sőt azt ápolni mindenkor kötelességünk." Ennek szellemében fogalmazta meg Kossuth - Teleki József gróf, az Akadémia elnöke javaslatára- redeletét az erődítési, sáncépítési munkáknál talált régiségek beszolgáltatásáról . A múzeum gyűjteménye számára Mészáros Lázár hadügyminiszter megnyitotta a fegyverraktárakat1 . Az Országos Honvédelmi Bizottmány mellett működő művelődésügyekkel foglalkozó államtitkárság élére Szász Károly személyében a régiségek megőrzése iránt különösen elkötelezett ember került . Már ekkor is megfogalmazódott azonban az a gondolat, hogy nem csupán a régiség, hanem a jelenbeli fontosság is méltóvá tehet tárgyakat arra, hogy a nemzeti múzeumba kerüljenek. Az ozorai fegyver-1 Lukács, 1868.292. 2 Hermann szerk., 1996. 10.; Fodor szerk., 1992.8. 3 Fitz, 1980. 77.; Buzinkay, 1986. 39. 4 Közlöny, 1848. december 2. 175.SZ. 825.1. 5 Kossuth Lajos Összes Munkái XIII., 1952. 594-595.; Szabad szerk.: 1994. 129. 6 Hermann szerk.: 1996. 10. 7 Buzinkay, 1986.42. 25
