150 éve történt… III. Béla és Antiochiai Anna sírjának fellelése. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 49. (1999)

8. Kavicsréteg, a kavicsok között az É-i felében szürke, homokos habarcs, felső felében mészszemcsés. D fele a kavicsréteg erősen bolygatott, mert föld, terrazó por és töredékek, homok egyaránt vannak benne 9. Homokréteg szürke földszemcsékkel és fehér habarcsszemcsékkel 10. Feketésbarna földsáv 11. Homokréteg kevés barna földszemcsével 12. Sárgásfehér kőporréteg, a sávalap fölött is végigfut. Tetején 0,5 cm vastag barna homoksáv fut, a sávalap fölött is megvan a homoksáv, de elvékonyodva. A 12 közepén egy lejárt, barnás sáv húzódik, amelyik a sávalap fölött a 13-mal összeolvad ( ) 13. Barnás, finomabb kőporréteg, a sávalap fölött is vékonyan megvan 14. Mésszel kevert kőporsáv a sávialap alapárkában és mellette 14/a. Barnás kőpor a sávalap alapárkában, a sávalapra is rányúlik 15. Kőtöredékek és téglatöredékek a sávalapban, tőlük É-ra nagy mészkőhasáb látszik, előlük is ezt vehettek el, a bontásnál a helye érzékelhető volt. A kövek között habarcs (:::) és kőporral kevert homokos föld (///) is van 15/a. Sávalap többi része: m = keménymészkő, :::: = habarcs kötőanyag, //// = föld, olyan, mint 13, szürkésfekete kevés kőporral és kőtöredékkel (m) 16. A sávalap alapárka, benne egy habarcsosabb sáv (:::), alatta barnásfehér kőporos rész, egy nagyobb durva mészkő töredék, ez alatt újra kőpor 17. Barnásfekete föld, benne 1 cm vastag, homokos, apró kőporszemcsés sáv, a sávalap felé eltűnik 18. Sárgásbarna földsáv apró tegula- és kőszemcsékkel, sárga agyagszemcsékkel, homokkal kevert, néhány tegulatöredék és kemény mészkő töredék is benne 19. Előbbihez hasonló, de nem annyira kevert réteg, a sárga homok, agyag és fekete föld tömbök markánsabban elkülönülnek 20. Előző kettőhöz hasonló, 19-nél barnásabb, tetején a fal közelében fekete földsáv, amely finom, 1 cm vastag kőporsávban folytatódik, alján sárgás, agyagos sáv részlete 21. Néhány fekete földszemcsével kevert barna homoksáv, felső részébe a sávalap alapárka még belevág, de itt a sávalap habarcsa tölti ki. Alsó fele a fal kövéhez teljesen hozzárakódva 21/a. Sárgásabb homoksáv 22. Tegulatöredékes réteg, benne a tegulatöredékekhez tapadt habarcsdarabok. A töredékek között barna föld habarcssszemcsékkel. A rétegbe a sávalap habarcsa bealenyomódik, fölötte a sávalap alapárka nem látszik 22/a 22-höz hasonló, csak apró szemcsézésű 23. A sávalap fekete földdel kitöltött alapárka 24. Barnásfehér kőporsáv, alján vékony, fekete földcsík 25. Kőporral kevert barna homoksáv, színben a homok, anyagában a kőpor dominál 26. Sárga agyagsáv, sárgább agyag, mint amilyen az altalaj szokott lenni 27. Barnásfehér kőporréteg, benne egy keményre lejárt barna sáv ( IIII), elvékonyodva a sávialap alapárkába is benyúlik 28. Fekete földréteg, felső fele lazább, barnásabb. Az alsó fekete réteg már sterilnek látszik 29. Újkori beásás már feltárt helye. 30. A romkert 1938-ban épített támfala Visszatérve az azonosítható rétegekre és jelenségekre: Az Erdy által a legfelső padló - téglapadló - fölött feltüntetett, boltozati elemeket tartalmazó törmelékréteg arra utal, hogy a téglapadló a templom utolsó járószintje volt. Ezt a főhajó nyugati végében egy idei szerencsés lelet -I. Ferdinánd denára -, amely a téglapadló alól került elő, kétségelenné tette. Az Erdy rajzán beazonosítható téglapadló alapján a rajz a jelenlegi ásatás szintezési rendszerébe beilleszthetővé vált, és a rajz léptéke alapján az egyéb szintadatok is átszámíthatók lettek. Ennek alapján számította ki Szabó Zoltán III.Béla éa Anna királyné sírjának mélységét.16 Az 1995. évi ásatáson Erdy V. sírjának északkeleti sarkát megtatáltuk. A sírmélység megegyezett a számított mélységekkel, ami Erdy rajzának rendkívüli pontosságát igazolja. Nehezebb megítélnünk a vörös terrazzóréteg - öntött vörös padlat - és aljzata esetében tapasztalható ellentmondások okát: 16 Ld. az 1995. évi építészeti pályázathoz mellékelt templom alaprajzot. 22