Demeter Zsófia: A pákozdi győzelem. Dunántúli védelmi hadművelet: 1848. szeptember 29–október 7. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 48. (1998)

Philippovich von Philippsberg, Nikolaus (1795-1858) es. kir. vezérőrnagy. Ozorán fogságba került, a fővárosban raboskodott a szabagságharc végéig. Pulszky Ferenc (1814-1897) Kossuth államtitkára, az OHB tagja, a diplomácia irányítója. Emigrált. Tudós, régész, numizmata. Pulszky Terézia, született Walter (1819-1866) Pulszky Ferenc felesége. Emigrációjuk alatt angolul és németül ír és fordít. Pl. angolra fordította a János vitézt. Repetzky Ferenc (1801-?) a füleki kerület képviselője, kormánybiztos. Emigrált. Répássy Mihály (1800-1849) jogász, huszárezredes, honvéd tábornok, kolerában halt meg. Rosty Zsigmond (1811-1875) székesfehérvári író, újságíró, 1832-től Fejér megye aljegyzője. Házában működött az 1840-es évek elején a Fejér Megyei Olvasó Társaság. 1848-ban alapítja a Radical Lapot, 1849-ben a Komáromi Értesítőt. Főhadnagyként tette le a fegyvert Komáromban. Néhány éveg Fejér megye levéltárnoka volt. Rónay Jácint (1814-1889) székesfehérvári születésű bencés pap, a szabadságharc tábori papja. Emigrált. Az emigrációban Kossuth Lajos fiainak, hazatérve a kiegyezés után Ferenc József gyermekeinek tanára volt. Roth, Karl von (1784-1864) es. kir. vezérőrnagy, Ozorán fogságba került, a fővárosban raboskodott a szabadságharc végéig. Salamon Lajos (1812-1888) a váli kerület képviselője, 1848. szeptember 18-tól Fejér megye és Székesfehérvár kormánybiztosa. Schweidel (Béla) Albert (1828-1916) hadnagy a 4. (Sándor) huszárezredben, majd honvéd tábornok. Schweidel József (1796-1849) honvéd tábornok, a pákozdi és schwechati csatában kitüntették, helyőrségparancsnok. Aradi vértanú. Szabó Imre (1820-1865) vezérkari százados, majd ezredes, 1849 júniusától hadügyi államtitkár. Emigrált. Szapáry Antal gr. (1802-1883) a muraszombati kerület képviselője, Móga majd Görgei mellett parancsőrtiszt, őrnagy, Debrecenbe már nem követte a kormányt. Széchenyi István (1791-1860) a „legnagyobb magyar", a Batthyány-kormány közmunkaügyi és közlekedési minisztere. Szem ere Bertalan (1812-1869) a Batthyány-kormány belügyminisztere, kormánybiztos, miniszterelnök. Emigrált. Szőgyény-Marich László (1806-1893) Fejér megyei birtokos, a helytartótanács alelnöke, 1847-48-ban alkancellár. 1865-81 között Fejér megye főispánja, 1886-tól országbíró. Sztrankovánszky Imre (1798-1853) Tolna megye főispánja, kormánybiztos. Teleki Ádám gróf (1789-1851) cs. kir. tábornok, pesti dandárparancsnok, honvéd tábornok. A drávai hadtest parancsnoka. A pákozdi csata után nyugalmaztatta magát. Tompa Mihály (1817-1868) költő, református tanító, majd lelkész, Petőfi barátja. 1848-ban tábori lelkész. A bukás után Arany mellett ő alkotta meg a nemzeti fájdalom líráját. Tóth Kálmán (1831-1881) költő, író, szerkesztő. A szabadságharc alatt hadnagyként szolgált. Hazafias dalai igen népszerűek voltak. Trangoss István (1790-1863) a Hunyadi csapat századosa, majd az 50. honvédzászlóalj parancsnoka, honvéd alezredes. 118