Fitz Jenő: Gorsium Herculia - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 46. (Székesfehérvár, 1996)
A város és épületei
fórumra. A magyarázat ma még nem kielégítő: a templom a város legkorábbi épületeinek egyike, lefedésére a legio X Gemina téglabélyegeivel jelzett tetőfedőcserepeket használták. A cserepek a marcomann háborús pusztulási réteghez tartoztak, a templom 167-180 között leégett. Lehet, hogy nem károsult annyira, hogy falait is újra kellett volna építeni, de nem kizárt, hogy 180 után nem ezen a helyen építették újjá. Erre mutathat a XLVI. épület, egy kis szentély a templom északi oldalán, a marcomann háborúk utáni korszakból. Ha a templom csak a háborúig állt fenn, feltételezhető, hogy a forum északi helyiségei csak a háború után épültek fel, a templom előtti térségen. Porta decumana. A Templom (XLII. épület) déli oszlopsorában került elő Gorsium I. századi katonai táborának északi kapuja (a feltárás lezárása után csak a kapu két tornyának körvonalai láthatók szürke kvarc jelöléssel). A kőalapokra fából épült tornyok között a kaput fa oszlopsor osztotta ketté. A kapu a két toronnyal 12 méter széles volt, maga az osztott bejárat 6,70 m, a tornyok 4,2x2,60 terjedelműek. A táborfaltól, amelynek síkjából a kapu előugrott, 14 m távolságra húzódott a várárok (fossa). Ez a kapuval szemben, azaz a kivezető út vonalában is előkerült: az árkon híd vezetett keresztül. Ennek fa konstrukcióját az árok mindkét oldalán sikerült megtalálni. Szélessége valamivel meghaladta a kapuét (13,80), hossza 21 m-re tehető. A 4,40 m széles és 2,23 m mély árkot a tábor felszámolása idején betöltötték. A betöltési réteg alatt került elő a legio X Gemina téglabélyege, amely a tábor megszüntetésének időpontját meghatározza. A legio 103-ban érkezett Pannóniába Noviomagusból (Nijmegen)és inkább 106- ig, mint 118-ig teljes létszámmal, vagy nagyobb különítménnyel Aquincumban állomásozott. A tábor felszámolása így a 103 és a 106/118 évek között történt. Principia (táborparancsnokság). A fórum szintje közvetlenül a korábbi katonai tábor járószintje fölött jött létre. E miatt a korábbi építkezés nyomai csak töredékesen maradtak meg és általában nem bemutathatóak. Ez vonatkozik arra a nagy, faszerkezetű épületre is, amely a farum helyén emelkedett. A rendelkezésre álló adatok szűkös volta ellenére egyértelmű, hogy itt a principia maradványai várhatók. Késői cardo maximus. A MII. században a város észak-dél irányú főutcája csak a város déli oldalától a decumanus maximusig, azaz a farumig ért. Herculia felépítésekor a korábbi városszerkezetet nem vették figyelembe (csak némi eltolódással a városba bevezető főútvonalak vonala maradt meg), a farum újjáépítésére egyáltalán nem került sor. A cardo maximust ekkor meghosszabították az északi - Brigetio felé nyíló - városkapuig. A 13 méter széles utca két oldalát házak szegélyezték, közöttük kb. 3 méter széles sikátorokkal. A főutcát baloldalt (nyugaton) három épület határolta, ezek közül ma már csak a XXL épület látható. A 29 x 10,5 méter nagyságú ház egy padlóalatti fűtéssel ellátott nagyobb helyiségből és két oldalán különböző méretű kisebb szobákból állott. Az épület leletanyagából egy tégla említésre méltó, amelybe bekarcolt hal és kenyér ókeresztény szimbólumai alapján felmerült a feltevés, hogy az épület egyházi célokat szolgálhatott. Ebben az esetben a 12 méter széles szabad tér, amely a 41