Fitz Jenő: Gorsium Herculia - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 46. (Székesfehérvár, 1996)

A település és története

egykori főutak kereszteződésére összeszűkült település az egész avar koron át lakott volt, a beköltöző magyarok helybenlakó, feltehetően részben/egészben keresztény népességet találtak, amely - honfoglalálás kori magyar leletek mindeddig nem kerültek elő - a középkorban is a kis falu lakosságát adta. A községet - neve már a XI. században Föveny - Szent István a székesfehérvári káptalannak adományozta. Oklevelek a község vámjáról és templomáról tesznek említést, mocsarakkal körülfogott, biztonságos határa több országyűlésnek adott helyet. A templom a tatárjárásig az egykori ókeresztény bazilika (III. épület) volt. Ennek pusztulása után emelték az útkeresztezés másik (délnyugati) szögletében a későbbi kis templomot.

Föveny a XVI. századi török háborúkban pusztult el. 1688-ban, amikor Székesfehérvár visszafoglalásával ezen a területen is megszűnt a török uralom, a korábbi falunak nyomai sem maradtak. Csupán neve él tovább Fövenypuszta formájában, de az sem az egykori római városhoz és a középkori faluhoz kötődik: egy több kilométerrel távolabbi tanyát jelöl.

21