Fitz Jenő: Gorsium Herculia - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 46. (Székesfehérvár, 1996)
A település és története
részben a táborkapu fölötti - városi építkezések pusztulási rétegeiből is ismeretesek. Azaz a katonai tábor felszámolása közvetlenül az új város alapítása előtt ment végbe. A 10. legio 103 körül érkezett Noviomagusból (Nijmegen) Pannóniába és néhány éven át (inkább 106-ig, mint 118-ig) Aquincumban tartózkodott. A tábor megszűntetése a 103-106. évek közé tehető. Gorsium történetének következő korszaka a város alapításával 106 körül kezdődöttt. A felhagyott katonai territorium nem volt visszaadható az eraviscus civitasnak, amelyből a 40-es évek második felében kihasították, de nem maradt katonai/állami birtokban sem, területén nyomban megkezdődött egy új város felépítése. Az időpont és az alapítás indoka nem vonatkoztatható el Pannonia 106. évi kettéosztásától, az új Alsó-Pannonia megszervezésétől. Az új város szerepét azok a csarnokok, szentélyek és egyéb épületek jelzik, amelyeket közvetlenül a katonai tábor szintje fölött emeltek a II. század első két évtizedében. A sárpentelei/fövenyi építési tábla Septimius Severus korából való (202),amikor a császárkultusz templomának helyreállítása történt; a concilium provinciae (a tartománygyűlés) és a hozzá kapcsolódó tartományi császárkultusz helyszínének kialakítása - mint a többi Duna-vidéki provinciában - még Traianus császár alatt történhetett, nem sokkal az új provincia létrehozása után. Valamilyen okból az új provincia akkori egyetlen városa, Sirmium, nem jött számításba, mint a tartománygyűlés székhelye. Mivel annak bennszülött civitas nem adhatot helyet, csak a felhagyott táci katonai territorium jöhetett számításba. Az építkezés kezdetéről és befejezéséről nem állnak közelebbi adatok rendelkezésünkre: a csarnokokat és a szentkerület többi épületét már nem a 10. legio vexillatiojának téglabélyegei, hanem egy helyi műhely TE*PR jelzésű bélyegei jelzik. Az épületegyüttes bizonyára állt, működött már, amikor Hadrianus császár Aquincumot, Mursat, Cibalaet, Bassianat városi rangra emelte, azaz a tartománygyűlés feltételeit megteremtette. Lehetséges, hogy Gorsium is ekkor kapott municipium rangot, bár a városalapítás Traianus-kori volt. A város területe - mivel a többi coloniától, municipiumtól eltérő funkciót töltött be - valószínűleg a rangemeíés után sem terjedt túl a korábbi kis katonai territóriumon: kiterjedéséről nincsenek adataink, legfeljebb feltételezhető, hogy a környékbeli villák - Szabadbattyán, Seregélyes - a város körzetéhez tartozhattak. A városalapítás, mint láttuk, a felszámolt katonai tábor területét vette igénybe. Ezen épültek fel a municipium középületei (fórum, capitoliumi templom, horreum [köz-magtár]), továbbá a tartománygyűlést és a provinciális császárkultuszt szolgáló épületek. A nyugat-kelet irányú főutcától délre még nem folytak olyan méretű feltárások, amelyek összefüggő felületeket hoztak volna napvilágra: a város déli feléről egyelőre nincsenek ismereteink. A városalapítás azonban nem érintette a volt katonai tábor mellett az I. század második felétől kialakult kis polgári települést (vicust), amelynek földbeásott, részben vályogból épített kunyhóit a margittelepi temető sírjai alatt és a temetőtől délre találta meg a kutatás. Ez a település a marcomann háborúkig maradt fenn, lakói a katonai tábor mellett megtelepedett kelta eraviscusok voltak, részben a katonák hozzátartozói, részben a katonaságot kiszolgáló iparosok. Gorsium lakosságának túlnyomó része a helyi népviseletbe öltözött nők sírkövei és a kelta hagyományokat folytató szürke kerámia nagy száma alapján ebből a bennszülött népességből 16
