Szent István és Székesfehérvár. – Szent István Király Múzeum közleményei, B sorozat 43. (1996)
kultuszminisztérium, a Műemlékek Országos Bizottsága, valamint a Szent István Emlékév Országos Bizottsága, élén dr. Hóman Bálint elnökkel, közös megállapodás alapján a romkerti mauzóleumban elkészítendő munkákkal Aba Nóvák Vilmost bízta meg. A mauzóleumban a Szent Korona és a Szent Jobbtörténet megfestésének megrendelője a Műemlékek Országos Bizottsága /északi fal/, a másik három falé pedig Székesfehérvár városa volt. A megbízókkal közösen kidolgozott ikonográfiái program szerint elkészített kartonok elfogadásakor mindössze még annyi kikötés volt, hogy azok az uralkodók, akikről portré fennmaradt, a „hűség jegyében ábrázoltassanak".5- A falképeket a korabeli fotók6 - alapján rekonstruálva, Aba Nóvák korábbi munkáiról már jól ismert módszerrel találkozunk: a monumentális igényeket sajátos szcenikai képességeivel valósítja meg, tömör formában sűríti össze az egyes jeleneteket, melyeket már a Francia-magyar kapcsolatokon is hangsúlyosan megjelenő, részben tagoló funkciót ellátó, részben az egyes "felvonásokat" szövegszerűen is kommentáló mondatszalagokkal különíti el. A Szent Korona történetét feldolgozó események sora a keleti falon a szarkofágtól balra felülről lefelé halad, a jobb oldalon szintén felülről indulva folytatódik. Bal oldalon a Szilveszter pápa által küldött koronát angyalok hozzák a keresztény hitre tért magyar népnek, a jobboldali sávban pedig Szent István királlyá koronázása látható. A déli oldalon a magyar koronára fölesküdő uralkodók portréhűségű ábrázolásaiban a néző könnyen felismeri Mátyás, Mária Terézia és Ferenc József alakját. A falkép alsó sávjában a kormányzók sorában Hunyadi János és Kossuth Lajos mellett a korszak kívánalmainak megfelelően Horthy Miklóst is megtaláljuk. A baloldali, északi falon a Szent Jobb legendája és a hozzá kapcsolódó történetek ábrázolásában a korszak jelentős politikusai és közéleti emberei is megjelennek. A középmezőben a dicsfénnyel övezett Szent Jobb mellett térdeplő figura az elbeszélések szerint maga Aba Nóvák, a rejtőzködő csuklyás Anonymus pedig a kultuszminiszter, Hóman Bálint. Az északi fal bal felső részén Mária Terézia a dalmát kereskedők követeit fogadja, akik az évszázadokon át Raguzában őrzött Szent Jobbot adják vissza a magyar királynőnek. A bejárat belső falának (nyugati oldal), felső északi és déli részén a kereszténységre áttérő pogány magyarság sorsfordító eseményének a művészettörténetből már ismert feldolgozását láthatjuk: a Vajk megkereszetelése jelenet előképe valószínűleg Benczúr Gyula azonos témájú festménye lehetett. A nyugati oldal déli felének felső sávjában térdeplő szerzetes Szent István bazilikájának alaprajzát nyújtja uralkodója felé. A bírálóbizottság 1939. augusztus 30-án vette át véglegesen a közel 130 négyzetméteres művet. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint Aba Nóvák a vállalt kötelezettségeknek eleget tett: „A mű monumentális és egyéni".7- Azonban már 1939 őszén elkezdődtek az állagmegóvással kapcsolatos, egyre katasztrofálisabbá váló gondok.8 - Csitáry G. Emil polgármester és Lux Kálmán is felhívták a figyelmet arra, hogy mivel a mauzóleum több oldalról nyitott, a mű az időjárás viszontagságainak erősen ki van téve. Bár Aba Nóvák arra hivatkozott, hogy a 52
