Szent István és Székesfehérvár. – Szent István Király Múzeum közleményei, B sorozat 43. (1996)

hogy történeti szerepére ismét odafigyeljen az ország, olyan katasztrófának kellett bekövetkeznie, amilyen az első világháborút követő összeomlás és a tri­anoni békeszerződés volt. A területének kétharmadát elveszített ország, hogy a talpraálláshoz erőt merítsen, ismét a múlthoz, a történelemhez fordult, ott ke­resve támaszt, az újrakezdéshez szükséges alapokat. Maradjunk a ténynél: a harmincas években Székesfehérvár, a város vezetői jó érzékkel figyeltek föl a lehetőségre. „Szent István városa", Arpádházi királyaink, az Anjouk és Mátyás király koronázó városa ismét vállalkozhatott a kultuszhely-szerep betöltésére! Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából országszerte megszapo­rodtak a király emlékét idéző műalkotások. Székesfehérvárott 1938-ban nem is egy ilyen került felavatásra. A teljesség igénye nélkül, inkább csak az általános igyekezet jelzésére említeném a városházán Pekáry István nagy történeti gobe­linjét, amelynek az első jelenete éppen a fehérvári bazilika alapítását idézi; ugyancsak Pekáry készített a városnak Szent István lovas alakjával egy kis fali­szőnyeget; ugyanott a nagy tanácsterem falán konzolokon áll az Ohmann Béla által faragott Árpád vezér és Szent István szobor; a kis tanácsteremben pedig Jeges Ernő képe látható ma is, mely a bazilika építését ábrázolja. A Szent Jobb történetének felidézésével kezdődik a Középkori Romkert mauzóleumában Aba-Novák Vilmos nagy történeti seccója, és Szent István szobrát állították fel a ciszterek is új gimnáziumuk aulájában. A legjelentősebb emlékmű azonban ebből az időből az a lovasszobor, amelyet 1938. augusztus 20-án maga Horthy Miklós kormányzó avatott fel.13 A lovasszobor elkészítésére 1937. januárjában Darányi Kálmán miniszterel­nök írt előterjesztést a kormányzóhoz. A létrehozott szoborbizottság elnöke Hóman Bálint kultuszminiszter lett, tagjai dr. Bárcziházi Bárczy István, dr. Tas­nády Nagy András, dr. Jakab Oszkár és dr. Mikecz György államtitkárok, dr. Tornay Géza az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke, dr. Ugrón Gábor nyugalmazott belügyminiszter, dr. Telsovszky Károly osztályfőnök, Csánki Dénes, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, dr. Gerevich Tibor művé­szettörténész, egyetemi tanár, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke, Hekler Antal művészettörténész, egyetemi tanár, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Pásztor János szobrászművészek, Széchenyi Viktor gróf, Fejér vármegye főis­pánja és Csitáry G. Emil Székesfehérvár polgármestere. Később kapcsolódott be a bizottság munkájába Medgyessy Ferenc szobrászművész, akinek a török kiűzésének 250. évfordulója emlékére készített díszkútja a barátok templomá­nak oldalán, szintén Szent István király emlékét idézi. A névsor már önmagában is jelzi, hogy az évforduló méltó megünneplése mi­lyen fontos volt a központi hatalom számára, s hogy azt egyetlen pillanatra sem tekintették egy vidéki kisváros magánügyének. Ezt bizonyítja az is, hogy biztosra mentek a művész kiválasztásával is, és már 1937 januárjában megbíz­ták a munka elvégzésével Sidló Ferenc szobrászművészt.14 46

Next

/
Thumbnails
Contents