Szent István és Székesfehérvár. – Szent István Király Múzeum közleményei, B sorozat 43. (1996)

hogy történeti szerepére ismét odafigyeljen az ország, olyan katasztrófának kellett bekövetkeznie, amilyen az első világháborút követő összeomlás és a trianoni békeszerződés volt. A területének kétharmadát elveszített ország, hogy a talpraálláshoz erőt merítsen, ismét a múlthoz, a történelemhez fordult, ott keresve támaszt, az újrakezdéshez szükséges alapokat. Maradjunk a ténynél: a harmincas években Székesfehérvár, a város vezetői jó érzékkel figyeltek föl a lehetőségre. „Szent István városa", Arpádházi királyaink, az Anjouk és Mátyás király koronázó városa ismét vállalkozhatott a kultuszhely-szerep betöltésére! Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából országszerte megszaporodtak a király emlékét idéző műalkotások. Székesfehérvárott 1938-ban nem is egy ilyen került felavatásra. A teljesség igénye nélkül, inkább csak az általános igyekezet jelzésére említeném a városházán Pekáry István nagy történeti gobelinjét, amelynek az első jelenete éppen a fehérvári bazilika alapítását idézi; ugyancsak Pekáry készített a városnak Szent István lovas alakjával egy kis faliszőnyeget; ugyanott a nagy tanácsterem falán konzolokon áll az Ohmann Béla által faragott Árpád vezér és Szent István szobor; a kis tanácsteremben pedig Jeges Ernő képe látható ma is, mely a bazilika építését ábrázolja. A Szent Jobb történetének felidézésével kezdődik a Középkori Romkert mauzóleumában Aba-Novák Vilmos nagy történeti seccója, és Szent István szobrát állították fel a ciszterek is új gimnáziumuk aulájában. A legjelentősebb emlékmű azonban ebből az időből az a lovasszobor, amelyet 1938. augusztus 20-án maga Horthy Miklós kormányzó avatott fel.13 A lovasszobor elkészítésére 1937. januárjában Darányi Kálmán miniszterelnök írt előterjesztést a kormányzóhoz. A létrehozott szoborbizottság elnöke Hóman Bálint kultuszminiszter lett, tagjai dr. Bárcziházi Bárczy István, dr. Tasnády Nagy András, dr. Jakab Oszkár és dr. Mikecz György államtitkárok, dr. Tornay Géza az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke, dr. Ugrón Gábor nyugalmazott belügyminiszter, dr. Telsovszky Károly osztályfőnök, Csánki Dénes, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, dr. Gerevich Tibor művészettörténész, egyetemi tanár, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke, Hekler Antal művészettörténész, egyetemi tanár, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Pásztor János szobrászművészek, Széchenyi Viktor gróf, Fejér vármegye főispánja és Csitáry G. Emil Székesfehérvár polgármestere. Később kapcsolódott be a bizottság munkájába Medgyessy Ferenc szobrászművész, akinek a török kiűzésének 250. évfordulója emlékére készített díszkútja a barátok templomának oldalán, szintén Szent István király emlékét idézi. A névsor már önmagában is jelzi, hogy az évforduló méltó megünneplése milyen fontos volt a központi hatalom számára, s hogy azt egyetlen pillanatra sem tekintették egy vidéki kisváros magánügyének. Ezt bizonyítja az is, hogy biztosra mentek a művész kiválasztásával is, és már 1937 januárjában megbízták a munka elvégzésével Sidló Ferenc szobrászművészt.14 46