Szent István és Székesfehérvár. – Szent István Király Múzeum közleményei, B sorozat 43. (1996)

A Szent Jobbról Kálmány Lajos a múlt század végén Deszken jegyzett fel egy mondát, amely az egyházi hatástól függetlenül keletkezett:19 „István kiráj, miko Babilonba utazott az édös annyával, az édös annya asz'on'ta, hogy az Isten se' dű'theti e (a babiloni toronyt). Szent István ezön annyira megbosszankodott, hogy pofon vákta az édös annyát, azé' vágatta le a maga kézit, a mölik még most is mögvan." A helyi hagyomány szerint Esztergomot Párkánnyal a Duna alatt alagút kötötte össze, melyen át már István király is közlekedett. Sőt, a garamkövesdiek úgy tudják, a Garam alatt folytatódott az alagút, így István király Garamkövesden is járt. Az esztergomi bazilikában Szűz Mária oltára a monda szerint onnan nyerte a nevét, hogy István király e helyen ajánlotta fel országát Máriának.20 A pannonhalmi altemplom Szent István székében a hagyomány szerint a nagy király is ült, ehhez az a hiedelem fűződik, ha valaki beleül, hát- és derékfájása elmúlik.21 Székesfehérvár környéke, a Mezőföld a honfoglalás után a fejedelmi szállásterülethez tartozott, majd a magyar királyok birtoka lett. Vizteleky Gábor vajtai juhász még 1983-ban is így emlegette a Mezőföldet: „Ez volt István királynak a törzsökös birodalma." Valójában ez a birodalom az egész magyar nyelvterületre kiterjedt, ahol a nagy király tisztelete, miként az itt bemutatott mondák is igazolják, ma is él. JEGYZETEK 1. Dobos Ilona: Történeti mondáink legkorábbi rétege. Kandidátusi értekezés. Néprajzi Múzeum Könyvtára. Lelt. sz. 8.43860. 106-121; Dobos Ilona: I. Istvánról szóló mondák Európában. Hajdú-Bihari Napló 1975. augusztus 24. 2. István király verses históriája. A magyar középkor irodalma. Válogatta, a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta: V. Kovács Sándor. Budapest, 1984.830-843. 3 Homor Imre: Esztergom nevezetességei. Esztergom, 1930.22. 4. Karsai Géza: Szent István király tisztelete. Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerkesztette: Serédi Jusztinián. Budapest, 1938. III. 215. 5. Kálmány Lajos: Szeged népe. Szeged vidéke népköltészete. Szeged, 1691. Ш. 302. 6. Sebestyén Gyula: Dunántúli gyűjtés. Magyar Népköltési Gyűjtemény VIII. Budapest, 1906. 483. 7. Kálmány im. 303. 8. Hegedűs László: István király a regölyi népmondában. Új Ember XLIII. 35.1987. augusztus 30.6. 9. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára, Budapest. Lelt. sz.: 4030. 10. Gaál Károly: Aranymadár. A burgenlandi magyar falvak elbeszélőkultúrája. Szombathely, 1988.374. 11. Gunda Béla: A rostaforgató asszony. Budapest, 1989.260. 12. Kallós Zoltán: Ismeretlen balladák Moldvából. Néprajzi Közlemények III. 1958.51. 38