Szent István és Székesfehérvár. – Szent István Király Múzeum közleményei, B sorozat 43. (1996)

vitézül vezérkedett. És míg harcolt e világban, jól szolgálta Istenét, mert a jótettek sorában lelte legfőbb örömét. Megváltóját szívből hitte, jelzi sok cselekedet: a kötelesség vezette mindünkért s minden felett. Király volt s hit apostola: így rótt kétszeres adót; mindig teste-lelke ura s nem kényeztetője volt. Mindig Uráért buzogva fakadtak jótettei, gyönyörű volt szál-alakja, még szebbek erényei. Esztergomban ma is büszkén emlegetik, hogy Vajk az esztergomi vár Szent István szobájában született. Felerősítette a helyi hagyományt, hogy ezt a román kori termet Simor János érsek 1874r-ben restauráltatta, Szent István-kápolnává alakíttatta.3

Az 1930-as években Szent István ünnepén, augusztus 15. és 20. között esténként kivilágították a születési kápolna külső falán elhelyezett kettős keresztet. Ugyancsak helyi hagyomány szerint Vajkot az esztergomi járásbíróság udvarán lévő kút vizével keresztelték meg Istvánná.4 A gyermek István királyi elhivatottságát példázza a következő monda, amelyet Kálmány Lajos gyűjtött Szőregen a múlt század végén:5 „Mikor Szent István gyerök vót, ű mán játékot csinált a tengör partyán: várat csinált kavicsokbul. Azután a kiráj ara mönt szolgájival égygyütt; hogy nem köszöntek neki: mögharagudott, hogy ű mán várba' van, várnak ura oszt nem köszönnek! Mijén ostobák! - asz'ongya - az embör mellett elmönnek osz'tán nem köszönnek. Osz'tán kérdözte a kiráj, hogy mit mondott?! Asz'ondom, hogy én is csak kiráj vagyok a magam várába'! Segiccsön az Isten! A mit el is kapott." Az István királyhoz kapcsolódó történeti mondák egyik csoportja a pogányok elleni harcait örökítette meg. E mondák számos eleme a Szent László- és a Mátyás-mondakörből származik, csak később kapcsolódott Szent István személyéhez. A tordai nép hagyománya szerint a kunoktól üldözött Szent László aranyakat szór el, hogy egérutat nyerjen. Lovának nyolcszögű patkónyomát a Tordai-hasadéknál máig őrzi egy szikla, a Patkóskő. Ugyanezekkel a mondai elemekkel találkozunk a következő István-mondában, amely a veszprémi Gizella-kápolna építtetését magyarázza:6 31