Szent István és Székesfehérvár. – Szent István Király Múzeum közleményei, B sorozat 43. (1996)

Biczó Piroska Romkert - A Mennybe felvett Szűz Máriának szentelt prépostság templomának maradványai A Romkert középkori államiságunk egyik jelképének, a királyi bazilikának mondott koronázó templom, szegényessége ellenére is tiszteletet ébresztő falmaradványait őrzi. A Szűz Máriának szentelt egyházat első királyunk, Szent István, saját temetkezési helyének is szánva királyi magánkápolnaként alapította. A templom mellé rendelt papi testületből jött létre a tekintélyes Szűz Mária-prépostság. Kanonokjainak feladata volt az egyházi teendőkön túl az Árpád-korban a korona és a koronázási jelvények, fontos iratok őrzése. Az államalapító szent király és az ugyanebben a templomban eltemetett, fiatalon elhunyt fiának, Imrének a tisztelete - mindkettőjüket 1083-ban avatták szentté -évszázadokon át különös jelentőséget biztosított a templom és a mellette működő prépostság számára. A Szent István sírjához és ereklyéinek tiszteletéhez kapcsolódó hagyomány erejét jól mutatja egy XIV. századi esemény. Ekkor az országgyűlések színhelye már nem Székesfehérvár, hanem Rákos mezeje volt. 1386-ban Mária királynő és Erzsébet anyakirályné fogságba esésekor az ország nagyjai Fehérvárra hívtak össze országgyűlést, ahol - dekrétumukat idézve -„az országnak a szentkirályoktól és utódaiktól adott szabadsága és kiváltsága szerint az országlakosok a nehéz ügyek megtárgyalására és elrendezésére öszsze szoktak jönni". Az országggyűlés résztvevői a közjó védelmére Szent Istvánnak az oltárra kitett fejereklyéjére esküdtek meg. A Szűz Mária-egyház alapításának időpontját és körülményeit egykorú írásos adatok nem őrizték meg. A XIII. századi Kézai-krónika bolgár hadjáratra utaló adata és az 1020-as évektől Magyarországon át vezető jeruzsálemi zarándoklatokról tudósító emlékek alapján a fehérvári templom építkezéseinek meggyorsulásában, esetleg alapításában is a szárazföldi jeruzsálemi zarándokút - amely Fehérváron is átvezetett - megnyitásának volt meghatározó szerepe. Első királyunk konstantinápolyi és jeruzsálemi zarándokház alapításai mutatják, hogy a keresztény magyar királyságot megalapító István megkülönböztetett figyelemmel tekintett a Szentföldre vezető útra. Az István szentté avatása tájékán jelentkezett István-legendák Szent Istvánt, mint alapítót állítják elénk, egy III. Béla-kori oklevél XV. századi átirata pedig az István által a Szűz Mária-egyháznak adományozott települések nevét sorolja fel. Szent István uralkodásának idejéből a templom egyetlen említése maradt ránk, ez pedig az 1031-es évszámmal ellátott koronázási palást ECCLESIAE 25