Szent István és Székesfehérvár. – Szent István Király Múzeum közleményei, B sorozat 43. (1996)
Kralovánszky Alán Szent István király székesfehérvári sírja és kultuszhelye Hiteles írásos forrásaink szerint bizonyos, hogy első királyunk 1038. augusztus 15-én, a Mennybe Felvett Szűz Mária napján halt meg.1 Ezt követően Fehérvárra szállították testét, ahol az általa alapított, és a Mennybe Felvett Szűz Mária tiszteletére épített magánkápolnájában temették el.2 A középkori egyház is e napon emlékezik meg ünnepi miséjében István király haláláról.3 Nem ennyire egyértelmű azonban az 1083. évi szertartással kapcsolatos hiteles írásos forrásanyag. Szent István király testének megtalálásáról (inventio) az 1200 körül írt Pray-kódex, és átviteléről (translatio) az 1341-ben írt esztergomi misekönyv október 11-én emlékezik meg.4 A test felemeltetéséről (elevatio) pedig az 1092. évi szabolcsi zsinat,5 az 1116 előtt írt Hartvik-féle Szent István legenda,6 a XIV. század elei esztergomi karkönyv és négy középkori naptár7 augusztus 20-án emlékezik meg. A két különböző naptári megemlékezés mögött tényleges tartalmi különbség, vagy különböző időpontban történt azonos események tükröződnek? E kérdés még kielégítő válaszra vár, hiszen az inventio, a translatio és az elevatio logikai időrendiségének, tartalmi azonosságának vagy különbözőségének értelmezése, a szóhasználat következetessége, még kellően el nem végzett nyelvészeti és liturgiatörténeti összehasonlító vizsgálatokat tesz szükségessé. Szerencsésebb helyzetben vagyunk viszont a Szent Jobb esetében, amelynek megtalálását (inventio) 11 különböző 14-15. századi naptár, átvitelét (translatio) a Pray-kódex, felemelését (elevatio) pedig 8 különböző 14-15. századi naptár ugyanazon napra - május 30-ra - teszi.8 Az írásos források mellett régészeti és művészettörténeti forrásokkal is rendelkezünk. Ezekről felbukkanásuk időrendjében célszerű beszámolnunk. Henszlmann Imre akadémikus az 1862. évi székesfehérvári feltárását követően Szent István király eredeti eltemetési helyét a déli oldalhajó keleti szélén feltételezett, az ún. „Szent István király-családi sírhelyén" vélte felismerni. A déli I. számú pillértől délre talált „M" jelzésű, 142x174 cm nagyságú kemény mészkőtáblában pedig azt a kőtáblát vélte ugyancsak felismerni, amely István király földbe ásott 1038. évi sírját fedte, és amelyet László király az 1083. évi exhumálást követően tétetett át másodlagos megtalálási helyére (1. sz. ábra).9 A feltételezett eredeti sírhelyre semmi közvetlen régészeti adatot Henszlmann nem talált, gondolatmenete többszörös feltételezésre épült a kevés adat és a nyilvánvaló társadalmi-politikai érdeklődés miatt.10 13
