Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)
127 nából kihúzott 9 szál tüskét három napig áztatták, s ebben a vízben mosdatták meg a beteg gyereket. Magyaralmáson az úrnapi körmenetre állított sátrak leveleiből vittek haza, és szemverés esetén ezt az úrnapi füvet tették a gyerek fürdővizébe. Az elmondott példák is igazolják, hogy a népi orvoslásban a racionális és irracionális gyógyító eljárások azonos szerepet játszanak, hiszen céljuk ugyanaz, a betegség legyőzése, távoltartása. Az irracionális, mágikus eljárások (például a szenes víz készítése) túlsúlya az ismeretlen, megmagyarázhatatlan betegségek esetében jellemző. VARRÓ ÁGNES HÁZI ORVOSSÁGOS KÖNYV 1795-BŐL A székesfehérvári István Király Múzeum könyvtára őriz egy 1795-ben, Vácon, Máramarosi Gottlieb Antal nyomdájában készült 196 oldalas orvosi könyvet, melynek címe: Házi orvosságok mellyek Az Emberi testnek külömb-külömbféle nyavalyáinak megorvoslására nem tsaknémeiiyesméretesb Füvek belső, sküiső, hanem köz-hasznai is rövideden egybe szerkesztetve találtatnak A mű szerzője Veszelszki Antal orvosdoktor, jeles botanikus, aki valószínűleg Sopronban született az 1730-as években, és az 1800-as évek elején Vácon halt meg. Botanikai, gazdasági, méhészeti munkái mellett írta ezt a házi orvosságos könyvet is, amely két kiadást ért meg, 1795-ben és 1801-ben. A könyvecske zsoltáridézettel kezdődik: „Énekeljetek a mi Istenünknek - a ki teremti a Füvet az Emberek szolgalatjára." Ezt követően a könyv ABC betűrendben tárgyalja az egyes betegségeket az ágyék fájástól a vízkórságig. A mű orvostörténeti és néprajzi értéke abban áll, hogy nem csupán felsorolja a betegségeket és ellenszereiket, hanem igyekszik feltárni a betegséget előidéző okokat, a fellépő tüneteket is. Például a 107. oldalon ezt olvashatjuk: „Orbánczról, melyet Szent Antal tüzének is hívnak. Ez a nyavalya néha igen tüzes, és veres, néha pedig tsak veressel sárgállik ... torkában a beteget fullasztja: néha előre forró hidegleléssel jön. Oka e betegségnek az epe sár, melly a vérrel az erekben a bőr alatt nagy fájdalommal fel forr, és néha a tüzessége miatt a bőr apró hólyagokkal feltsattan. Ez a természetnek munkája, midőn a belső részekről a hőséget kiveri: azért a természetet izzasztókkal méltó segíteni." A betegségek ismertetése után következik minden esetben az ajánlott ellenszerek; gyógyteák, fürdők, borogatások és egyéb más gyógymódok leírása. Például orrvérzés ellen csalánleves borogatást, sárgaság ellen katángkóró gyökér levének fogyasztását, szemárpa ellen vízbe áztatott pipacsvirág borogatást ajánl. A hasonló nyomtatott orvosi könyvek egyediségét az egykori tulajdonosok első és utolsó üres oldalakra történt bejegyzései adják. Ki-ki ide írta fel a saját leghatásosabbnak tartott, kipróbált házi orvosságait, gyógyító receptjeit. Jelen könyvecske borítólapjainak belső részén 21 kézzel írott házi recipét találunk, többnyire az egykori biztosan azonosítható tulajdonos, Michaelis Papp tollából, ember- és állatbetegségek ellen egyaránt. Lássunk néhányat e kézzel írott gyógymódok közül. „Petrezselyem zöldje oszlató erővel bírván vizellet fen akadására vagy szem gyulladásáról zölden felkötve, vizelletnél főtt leve itata." Vagy: „Hideg leiestül egy kalán pálinkát, egy kalán etzetet egy kalán bort, egy kalán vizett egyben köl kevernyi, amidőn a hideg akar lelni id meg." A túlzott alkoholfogyasztás mindig gondot jelentett a
