Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… Pillanatképek egy város életéből. – A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai 6. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 38 (1990)

•g.-SKg* ben a házat is megvásárolta és azt üzleti céljainak megfelelően átalakíttatta. Fia, Ke­resztes Zsigmond újabb bővítést hajtott vég­re, már ekkor eladótér volt az egész földszinti területen (84). Keresztesek nagy újítása az 1890-es években a szabott ár bevezetése volt. A mai Centrum Áruház elődét Fischer és Deutsch néven jegyezték 1843-ban. Ekkor a még álló Budai kaputorny melletti, ún. Say­házban, a mai Műszaki Áruház helyén nyitot­ták meg rőfösüzletüket, amit hamarosan — már csak Deutschék — a mai Liszt Ferenc utcába, majd a mai helyére helyeztek át. Az üzlet az 1860-as évek után lendült fel, de igazi virágzása csak a század végén köszön­tött be. 1893-ban bővítették a szomszédos mészáros helyiségével és az udvaron raktárt építettek, 1898-ban már az emeletet is az üzleti célokra alakították ki (43, 48), ekkor már az egész épületben működött az áruház, de rossz beosztása miatt további építkezése­ket vállaltak a tulajdonosok. 1881-től már az alapító fia, Deák Dávid vezette a céget 1910 februárjában az egész épületet lebon­tották, s már szeptemberben egy új, érett szecessziós épület állt a helyén, áruházi célra építve (75). Tetejét üveg félgömbkupola fed­te. Ez az épület, amelynek lecsupaszított változatában ma is vásárolhatunk, talán az egyetlen olyan átalakítást szenvedte el 1937-ben, amellyel nem érthetünk egyet maradék­talanul. Az épület már csak kora miatt is, kétségkívül kilógott a Fő tér együtteséből, jellegzetes díszei leszedésével azonban a ház maradt kortalan és kissé „hontalan" ebben a térben. Üvegkupoláját épségben sikerült le­szedni, azt a városi kertészet kapta meg, üvegháznak. A gyakori és jelentős költséggel folyó építkezések az áruház jövedelmezősé­gét mutatják. A két szomszédvár 1919-ben egy cégbe olvadt, amelyhez később egy neves pesti kézi­munka-kereskedés is csatlakozott: Ádám Ká­rolyé. így a közös név „Alba Textilkereske­delmi Kft. " lett. A jubiláris átalakítás egy másik neves ke­reskedést is érintett. A Szigethy testvérek néven jegyzett cég 1900-ban nyitott fűszerüz­letet a Birkmayer-üzlet megvételével. Már 1908-ban megvették a házat is, amelyben az üzlet volt, és az üzletet meg is nagyobbították (62-64). Ekkor 15 alkalmazottal és egy két­lovas szép reMámkocsival dolgoztak: a kocsi­val házhoz szállítottak megrendelőiknek. A cég az I. világháborúig virágzott, utána már nem tudta régi kiterjedt vevőkörét visszasze­rezni, és a gomba módra szaporodó fűszer- és gyarmatáru-konkurenciával sem bírt. Talán jól is jött a város ajánlata, hogy az 1938-as átalakítások kapcsán, a hősi emlékmű teré­nek és a városházának rendezése miatt a házat megvásárolják, lebontják, a cégnek pe­dig az immár megnagyobbított városháza épületben (a mai Modellház helyén) üzlethe­lyiséget adnak bérbe. A Schlammadinger vaskereskedő család itteni pályafutását 1822-ben kezdte meg. 1884-ben a búzapiacon vették meg Námessy Ferenc vaskereskedését, ezt örökölte az egyik fiú. Itt elsősorban mezőgazdasági és kovácscikkeket, vasalásokat tartottak. A má­sik fiú, Schlammadinger Gyula 1890-ben önálló vaskereskedést nyitott Fő utcai házá­ban (a ciszterci rendház mellett volt épület, amelynek helyén ma az IBUSZ-iroda van; 31), ahol elsősorban konyhafelszereléseket, kályhákat és szerszámokat árult. Klökner Péter nevét a múlt század végi városfotói és kölcsönkönyvtára miatt is is­merjük. Zenemű- és papírkereskedését 1850-ben nyitotta meg. Üzletet a Nádor (Fő, vagy Március 15. utca) különböző házaiban bérelt, majd a 60-as évektől a ferencesek bérházában működött (Juhász Gyula utca sarkán; 37). 1871-től Klökner Péter kiadásá­ban jelent meg a „Székesfehérvár" című heti­lap, híresek voltak népiskolai tankönyveik is. Üzlettikben saját kiadású képeslapokat és térképeket is árusítottak (1). 1893-tól a cé­get Klökner József vette át, aki édesapja fényképfelvételeit a múzeumnak ajándékoz­ta. Bogyay Andor fűszer-csemege áruházát 1901-ben helyezte át a Vörösmarty tér Budai úti sarkára (ma is élelmiszerbolt; 131) a Simor utcából (Piac tér). Árui között különle­gességnek számított az édes ribizlibor és a bőrpuhító „Herkules" bőrzsír. A 20-as évek­ben a házat és a boltot is Kurucz György vet­te meg. A székesfehérvári kereskedelmet 1712 óta a Kereskedelmi Társulat irányította és szer­vezte, amely egyben a kereskedők érdekvé­delmi szerve is volt. A Társulat 200 éves jubileumára késztilt el a székház, amely a Felsőkereskedelmi Iskolában (180) kapott

Next

/
Thumbnails
Contents