Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… Pillanatképek egy város életéből. – A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai 6. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 38 (1990)

dították (173.). Ekkor a Víziváros lakossága már rohamosan nőtt. Ezt a területet is a régi kórház telkéből csippentették le úgy, ahogy annak idején az aggintézetét, majd később az árvaházét is. Az óvodát a Kórház utca (Rákó­czi út)—Könyök utca, 1906-tól Mantz János utca (ma az utcanév létezik, modern lakóte­lep, kb. ebben a térségben) sarkán építették fel 1906-ban, s a következő évben nyitották meg 130 gyermek számára. Az alapító Mantz János egyébként nemcsak az óvoda javára végrendelkezett, hanem az aggintézet, a tűz­oltóegyesület, az árvaház és a diákösztöndí­jak céljaira is hagyományozott kisebb-na­gyobb összegeket. Mantz János feleségével csak nyugdíjas korára, nyugalmazott gazda­tisztként költözött Fehérvárra, a Malom utca 2. szám alá. A városi problémák, elsősorban a szociális kérdések problémakörébe benső barátjuk, Gőbel János György vonta be őket. Gőbel a fehérvári iskolaügy igen tevékeny munkása volt: az elemi iskolák, az iparos és a polgári leányiskola igazgatója is volt. 1903-ban halt meg, nevét a Gőbel János tér (György Oszkár tér) neve őrizte. A belvárosi magyar nebulókat már a török kori Székesfehéváron is oktatták: oskolames­terük, Parrag András neve az 1688-as tele­kösszeírásban is szerepelt. 1728-ban már német és magyar iskola is létezett az 1936-ban lebontott háztömbben, a Bierbauer-ház mögött (54. ). Ezek helyén alakult ki a Város­háza mai tömbje. A német iskolából alakult ki később a váro­si leány főelemi, amit 1832-ben Pfunt-ház (fehérváriasan „Fontház") Oskola utca felőli részén helyeztek el (Zenei Általános Iskola korábbi helyén). A belvárosi fiú főelemit, a régi „nemzeti" iskolát 1778-ban hozták létre, s 1932-ben ugyanittkapott4 tantermet (45. ). Mi sem természetesebb, hogy a külvárosok fokozatos benépesülésével párhuzamosan létrejöttek az egyes városrészek iskolái is: az 1860-as években a Belvárosban 2 (fiú és leány), a Palotavárosban 1 (vegyes), a Tóvá­rosban 1 (vegyes), a Felsővárosban 3 vegyes és a Vízivárosban 1 (vegyes; 162.) elemi iskola működött. Ezek mellett a felekezeti iskolák is elemi képzést adtak: az „irgalmas nénék iskolájában", azaz a zárdában (Ferenc József Nőnevelő; 176—177.), a szerb, az izra­elita, az evangélikus és a református (137.) iskolákban folyt a tanítás. Az elemi oktatás 1868-óta kötelező: ekkor 2540 gyermek járt Fehérváron állami vagy felekezeti elemibe. 1873-óta az állami elemi iskolák Székesfe­hérváron községiek és közösek, azaz feleke­zeti megkülönböztetés nélkül járhatnak az iskolába a tanulók. Ekkor vezették be a tandí­jat is. A mülenniuml ünnepségekre készült el az Ezredéves Iskola, 1909-ben a Deák Ferenc utcai községi népiskola (175.) az 1938-as ünnepségekre pedig a Szent István Központi elemi iskola (Május 1. tér; 97. ). Ezek mellett a katolikus, a református és az izraelita egy­ház tartott fenn korszakunk végén iskolát. 1906-ban hozták létre a Kertalja utcában a Községi önálló Gazdasági Népiskolát, amelynek az iskolaépületét csak 1927-ben építették. Az iskolának 32 holdas gyakorló területe és tangazdasága volt. Hasonló gon­dolatkörben létesült 1928-ban a Téli Gazda­sági Iskola is (ma a Rákóczi iskolához tarto­zik; 183. ), de ez már a gazdasági év szüneté­ben, télen ültette iskolapadba az elemit már végzett, gazdálkodó kisgazda-fiákat. Móricz Zsigmond 1932-ben látogatta meg az iskolát, és a Gyalogolni jó című kötetében riportot közölt a látottakról: hangvétele maliciózus, ha szigorúbbak vagyunk, ellenséges; tanulsá­gul mégsem árt idézni egy részletét: „... 150 darab könyvet kaptak a Földművelési Minisz­tériumtól, amely ezt az egész téli iskolát a Közoktatásügyi Minisztérium truccára hozta létre 1928-ban. A legnagyobb költséggel és áldozattal, és pedig azért, mert a közoktatás­ügy 1927-ben, szintén a legnagyobb költség­gel és áldozattal egy ugyanilyen célú, de nyári iskolát építtetett. Persze az lett volna a logikus, hogy ha a nyári iskola télen üresen áll, akkor ott tartsa­nak téli tanfolyamot. Esetleg ingyen tanfolya­mot tartsanak, hogy jobban kihasználják a befektetett tőkét, de nem az történt, hanem az, hogy néhány lépés távolban építtettek egy új palotát. Még nagyobbat, még drágábbat és még fölöslegesebbet, hogy ott meg télen ta­nítsanak hatvan gazdagyereket. Internátus, hideg-meleg víz, két fürdőszoba, email ká­dakkal. Zuhanyozó és a hálószoba mellett olyan mosdó, amelyben hatvan külön zo­mánclavór van egymás mellett, valami csodá­latos gép módjára felszerelve." Mi tagadás, lehet az epés hangnak valami alapja! Kétség­telen azonban az, hogy ebben a korszakban 173

Next

/
Thumbnails
Contents