Bakonyi István - Horváth Júlia (szerk.): Tanulmányok Németh Lászlóról – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 36. (Székesfehérvár, 1987)

I

kori írásainak megítélésénél azonban a magyar szellemi élet sajátos viszonyaival is számolnunk kell: a harmincas évek Magyarországán a tudomány nem tudta és nem is akarta támogatni az ilyen jellegű tájékozódási törekvéseket. A tudományos életben is a magányos alkotók lesznek azok, akik a kor barbár erőivel szembefordulva a szellemtörténeti irányt újfajta, humanista tudománnyá igyekeznek átalakítani, éppenséggel Németh tájékozódási kísérletével egyidőben.

3.

Ilyen körülmények között nem is az a meglepő, hogy Németh eljutott a jelentős spanyol filozófus-esszéíró Ortega y Gasset munkásságához, hanem az, hogy milyen gyorsan jutott el hozzá. 1930 nyarán már megjelent az Ortegával foglalkozó nagy tanulmánya, a magyar nyelvű Ortega-irodalom legjelentősebb írása. A tanulmány önmagában is jelentős, hiszen Németh volt az, aki a tömeg ortegai fogalmának pontos értelmezését adta. A továbbiakban mégsem az írás Ortegával kapcsolatos tételeivel foglalkozunk, hanem azzal, hogy az Ortegával való szellemi találkozás miben lendítette előre Németh Lászó gondolkodását. Több jel mutat arra, hogy Ortega műveinek tanulmányozása nem érte készületlenül. A korai világirodalmi tanulmányok, a Freud-értelmezés, vagy pedig a természettudományokkal kapcsolatos írások szükségszerűen vetették fel számára a XIX. század jelenségeinek tanulmányozását és az újabb irányzatok megismerésének szükségességét. Ortega írásaival számos ponton egyetérthetett: akárcsak a spanyol filozófus, a történelmet ő is a jelen tudományának tekintette; az élet és a magatartás Ortegánál is központi kategória, s a nemzedéki vállalkozás tétele is fontos szerepet játszik Ortegánál... Ami a legfontosabb: akárcsak Németh, Ortega is a történelem legsúlyosabb válságkorszakának tartotta saját korát. Ami azonban a részleteknél is fontosabb: Ortega az „individuumot körülölelő létkérdésekre” igyekezett választ adni, s így öszszegezte is a korszak megújuló szellemi-művészeti törekvéseit. Ennek ellenére, Németh nem egyszerűen átvette Ortega gondolkodásának alapelemeit, hanem saját gondolataival szembesítve a saját képére is formálta azokat. Erre utal a két gondolkodó szellemi kiindulópontjának hasonlóságáról szólva Csejtei Dezső is: „Az Ortega bölcseleté és Németh László eszméi között fennálló (nagyrészt még felderítetlen) érintkezési pontok nézetünk szerint a két ország kultúrájának — legalábbis részben — rokon helyzetével, illetve az ebből eredő program hasonló mozzanataival magyarázható... Mindkét ország esetében lényegileg arról van szó, hogy egy relative fejletlen nemzeti kultúra he42