Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
egy 50-en végzik el az általános iskola különböző osztályait (legnagyobb részük 37—38 éves). Az erdőháti kultúroitthonnak 750 db saját és 450 db letéti (Községi Könyvtártól) könyve, összesen 166 beiratkozott olvasója van. Az ifjúság részéről a József Attila olvasómozgalomban 68-an vesznek részt, ebből 34 aranyérmes, s a többi ezüst- és bronzérmes. Legutóbb az érméket József Attila est keretében osztották ki.618 Kismarton képe a felszabadulás után szintén megváltozott, bár nem olyan nagy mértékben mint Erdőháté. 1945-ben 4 istállót bontottak le, s jelenleg csak egy istállót és egy takarmánykeverőt használnak. A falu - val való kapcsolat kiépítését szolgálta, hogy 1948-ban Szabó Sándor általános iskolai igazgató irányításával a pusztától a balatoni műútig gyalogjárdát építettek. A fogattal rendelkező egyéni gazdák követ hordtak és 50 család pedig családonként 20 méteres szakaszépítést végzett el. A közlekedés további javulását mozdította elő, mikor az erdőháti autóbuszjárat megindult, s ma már csak a kismartoni elágazásig (a pusztától a balatoni műútig) kell gyalogolni. A pusztában az Űj Élet Termelőszövetkezet működött, majd a Ráckeresztúri Állami Gazdasághoz tartozott, míg most a Kutató Intézet Gazdaságához. 1963-ban kezdték el a balatoni műútról bevezető betonút építését, amit az Építőipari Vállalat nem tudott december 31-re befejezni. A gazdaság házi építő brigádja egy teljes lakóház tömblakásainak felemelését végezte el. Természetesen a többi nyirkos lakások mielőbbi átépítése is szükségessé vált. s ezzel párhuzamosain megoldódik, hogy a lakások elől az ólakat is eltelepítik. A pusztát 1956. október 22-én kapcsolták be a villanyhálózatba. Ugyancsak nagy esemény volt, mikor 1959. május 22-én a nyilvános távbeszélő állomás megnyílt. Megoldatlan a napi posta kikézbesítése, amit az alkalmilag faluban járók visznek ki. A kérdés megoldását sürgeti, hogy 1963 novemberében Kismarton-pusztán 29 Népszabadság, 1 Magyar Nemzet, 1 Fejér megyei Hírlap, 22 Rádió és TV Üjság, 5 Nők Lapja, 3 Ország-Világ, 3 Ludas Matyi és 1 Autó-Motor járt. Ugyancsak a puszta művelődési képéhez tartozik, hogy az utóbbi időpontban 47 rádió és 3 televízió készülék működött. 1962-ben az istállóba vezetett vízvezetékről az egyes háztömböknél közkúti csapokat létesítettek, s így a lakások vízellátása is könnyebbé vált. Kismarton-pusztán a művelődésügyi minisztériumi rendelet megjelenése előtt a televízió nézésnél belépti díjat szedtek, amiből főként a televízió javítását és karbantartását fizették. A rendelet megjelenése után határozták el, hogy megalakítják az Ady Endre Művelődési Klubot. A művelődési klub célkitűzései között szerepel: TV közvetítések megtekintése, ismeretterjesztés, gyermek- és felnőtt, valamint szabadfoglalkozás, táncestek rendezése. A havi tagdíjat a család résztvevő tagjai szerint 185
