Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)

A szocializmus építésének útján

A második világháború harci cselekményei még nagyobb kárt okoz­tak a község állatállományában, amely állatfajonként a következőkép­pen oszlott meg: 1944. évi 1945. V. 1-i 1945őszi állomány Megnevezés község­ben állomány tangaz­da ságba-; összesen Ökör 56 6 6 Bika 7— — 8 8 Tehén és üsző 1461 32 52 56 108 Borjú 91 3 7— rri Bivaly 16— — 4 4 Sertés 2452 43 114 181 295 Ló 341 38 140 20 160 Szamár 17— 7 2 9 Juh 870— — 576 576 Kecske 26— 10 — 10 Tyúk 15 845 19 713 713 Liba 975 5 86— 86 Pulyika 352— — — — Kacsa 929— 117 -117“’ A végrehajtott föld- és házhelyosztás következtében a község lakos­ságának helyzete is megváltozott. Az 1949. évi népszámlálás alkalmával a gazdasággal rendelkezőket is számbavették, amely szerint 531 fő va­gyis a népesség 17 %-a rendelkezett gazdasággal. Birtokkategóriák sze­rint a következőképpen oszlottak meg: 0—1 1—3 3—5 5—10 10—15 15—20 20—25 25—35 Megnevezés -----------------------:-------------------------1----------­kát. hold gazdasággal rendelkezők Számban 67 i134 I 96 j 141 78 8 I 3 í4 %-ban ! 12,6 j25,2 18,1 j26,6 14,7 j1,5 0,6 i0,7“' 1956 elején a község 5101 kát. hold mezőgazdasági területének 77,9 %-a szocialista, 22,1 %-a egyéni szektor volt.“0 1959-ben Martonvásár szocialista község lett. A föld-tulajdonviszonyokban bekövetkezett vál­tozás az egyéni, kisegítő és háztáji állatállomány alakulására is kihatott. 128

Next

/
Thumbnails
Contents