Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)

A szocializmus építésének útján

bacher Jánost (Magyar Dolgozók Pártja), Móri Andrást (Magyar Dolgo­zók Pártja), Diósi Mártont (Magyar Dolgozók Pártja), Petrik Ferencet (Magyar Dolgozók Pártja), Szidenár Jánosnét (MNDSZ), Melicher Jánost (DÉFOSZ) választotta meg.1TM 1950. február 11-i rendkívüli közgyűlésen az előadó közölte, hogy a község 1949. évben vásártartási jogot kapott. Tekintettel arra, hogy az eddigi vásárteret a házhelyikiosztósok során igénybe vették, új vásártér létesítéséről kell gondoskodni. Üj vásártérnek a temető és a nagy folyó közti községi területet jelölték ki. Elhatározták, hogy a régi vásártérről a használható korlátokat és oszlopokat az új vásártérre építik át, továb­bá házi építkezés formájában a sportegyesületnék átadott épület helyén új cédulaházat építenek. Az elöljáróság társadalmi úton ?3 m3 proknikövet szerzett be, amelynek beépítését — a nehéz miunkával történő faragás miatt — a kőművesek nem vállalták. A képviselőtestület felhatalmazta az elöl­járóságot, hogy amennyiben a kő árából 4000 téglát be tud szerezni, úgy a követ adja el és helyette téglát vásároljon.2” 1950 tavaszán a község az 5 éves terv első évében a közvilágítási hálózat bővítésére 13 000 Ft tervhitelt kapott. Í950. március 29—i köz­gyűlés tárgyalta a RT. Villamos és Közlekedési Vállalatok számára Bu­dafoki üzletvezetőség baracskai üzemvezetőségének árajánlatát. A be­nyújtott ajánlatot azzal a módosítással fogadták el, hogy a Szabadság (ONCSA) telep is közrviilágíitással látandó el. Ugyancsak az utóbbi közgyűlésen a vezetői-jegyző bejelentette, hogy a javadalmai földekre igényt nem tart és azokról lemond. A képviselő­­testület a lemondást egyhangúlag elfogadta és utasította az elöljáró­ságot, hogy a földeket vegye házi kezelésbe és elvetésükről gondos­kodjon.300 1950. április 20-i rendkívüli közgyűlésen jelentették be, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja Melicher János képviselőtestületi tagot vissza­hívta és helyére Eisenbacher Ferencet hívták be. A községháza állapotára vonatkozólag a következőket olvashatjuk az 1950. augusztus 7-i közgyűlés jegyzőkönyvében: „A községháza tető­zete nagyon régi cseréppel van fedve. A cserép nagyrésze törött, avult és emiatt a tető beázik. Több léc is el van törve, ezek kicserélése is szükségessé vált. A bíró szoba feletti tetőrészt át kell építeni. A tűzoltó­szertár felőli részen a fal már teljesen romlásnak indult. Az ablakok nem zárnak jól, a szél befúj, behordja az esőt, havat, nemcsak a hiva­tali helyiségekbe, hanem a lakásba is. Az előszobán 2 ajtólap hiányzik, az üvegezés is hiányos, a pincelejáró lépcsői rosszak, a mosókonyha ja­vításra szorul és az istálló végfalát vakolni kell. Erre előzetes számítá­sok szerint 7594 Ft előirányzatra van szükség.”301 1950. szeptember 10-én a képviselőtestület ünnepélyes közgyűlést 97

Next

/
Thumbnails
Contents