Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Késői kapitalizmus kora
A KÉSŐI KAPITALIZMUS KORA (1919—1944) POLITIKAI ÉS KÖZIGAZGATÁSI HELYZET Már a Tanácsköztársaság idején felmerült a házhelyosztás gondolata, ami elől a birtokára visszatért Dreher Jenő sem térhetett ki. 1920- ban Martonvásár községi elöljáróságával megkötötte a parcellázási szerződést. Az uradalom meglehetősen sokféle kikötést tett, s igyekezett a falu egész élete és vagyona felett továbbra is rendelkezni. A szerződés feltételei szerint a parcellázás során „csakis olyan személy kaphat telket, aki jelenleg is állandóan martonvásári lakos — még ha jelenleg hadifogoly is, más telke a községben nincsen, valóban rá van utalva a házhelyre és a házépítkezést véghez vinni képes. /I község kijelöli, hogy a házhelyek kinek jussanak, az uradalomnak azonban joga van az egyes házhelyek kiutalása ellen tiltakozni, amely esetben a jmegyei alispán végérvényesen dönt”. Minden házhely kiutalást az uradalommal előzetesen írásban kell közölni és „csak akkor válik hatályossá, ha az uradalom két nap alatt tiltakozását be nem jelenti. A házhelyek céljaira átengedendő területet és annak terjedelmét az uradalom határozza meg.” A község a szükséglet szerinti területet veszi át parcellázásra. „A községnek joga van a kijelölt területnek két, esetleg három egymástól különálló területrészen is megkezdeni” és „köteles a parcellázásra felajánlott területet, a ráutaltak között, legkésőbb 1921. év május 1.-ig kiosztani. Az egyes parcellák területe a 600 négyszögölet meg nem haladhatja”. A parcellázásra került terület utáni vételár a képviselőtestületi jóváhagyás után azonnal esedékessé válik. A község köteles „az uradalomtól igénybevett egész terület után (tehát a közterületekre szánt területrész után is) négyszögölenként 2 K (kettő ikorona) összegben megállapított eladási árat áz uradalom pénztárába befizetni”. A község maga határozza meg a vételárat, azonban az ebből eredő összes bevétel nem lehet több, mint az uradalomnak kifizetett összeg, tehát „a házhelyeken nyerészkedni nem szabad”. „1921. május 1-ig a (ki nem osztott parcellák. illetve területek tekintetében az uradalom rendelkezési jogát minden irányban visszanyeri, mikoris a ki nem utalt területrészekre eső vételár részletet a községnek visszatéríti”. Az uradalom a vevőknek a tulajdonjog bekebelezési engedélyt csak az összes feltételek teljesítése 71
