Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)

Tanácsköztársaság idején

Ilyen körülmények között került sor a martonvásári Dreher ui'adalom szocializálására is. A termelőszövetkezet termelési biztosa a volt Dreher uradalom intézője, Galter Frigyes lett. A Földmívelésügyi Népbiztosság részéről 1919 május 26-án Kovács József és Terray Lajos tartottak helyszíni szemlét a martomvásári uradalomban. A Szent László pusztai uradalmat az idő rövidsége miatt nem tudták megtekinteni. Kovács József jelentése részletesen kitér arra, hogy „az ipari melléktermékek kiesése folytán az uradalomnak a vetésszerkezetét is meg kellett változtatni”. A vetésterület jelenlegi százalékos megoszlása a következő volt: gaibonainemű 35 % (háború előtt 47,20 %), kapás 35 % (28,36 %), takarmány 30 % (24,44 %). „A jelentés szerint a martonvásári uradalomban 345 tehén, 150 ökör, 330 növendék, 1200 juh, 30 sertés, és 37 ló volt.” A tehénállomány 25 %-al volt alacsonyabb, mint a háború előtt. Az istállóátlag a háború előtti 7 literről 4 literre esett. Ez a nagyarányú csökkenés azzal volt magyarázható, hogy az egész állattenyésztés az ipari melléktermékekre és az erőtakarmányolkra épült, s a háborús viszonyok következtéiben nem álltak rendelkezésre. A martonvásári és szentlászlói uradalom „napi összes tejmennyisége 2700—2800 litert” tett ki. A nyers tejet Budapesten értékesítették. Szintén takarmányozási nehézségekre vezethető vissza, hogy a normális viszonyok között az összes tehénállomány 2—3 %-a volt beteg, míg a szemle időpontjában ez az arány 8—10 %-ra emelkedett. A leggyakoribb betegség a gümőkór volt.

A mai MÉH-telep közelében terült el régen a Belmajor. Ennek a környékneik akkori pontos leírását adta Kovács József jelentésében: ,,A martonvásári belmajorban van egy tehénistálló mellett egy tejesház, takarrnánykamrával együtt. A tejesházban van egy mosó, egy hűtő helyiség és egy gépkamra, de ezen helyiségék kicsik. Pince alatta nincs, ahelyett ott a kút van elhelyezve. Van még egy régi istálló, mely jelenleg gépszánnék használtatik, egy kisebb gépszín a gőzekék részére; egy magtár, egy 8 lákásos épület (új) gépészek részére, egy cselédlakás, ahol egy hadi özvegy lakik. A cselédtek a faluban többnyire saját házukban Iáknak.” A kastély és környékét a következőiképpen írta le: „A központi épület a parkkal körülvett XVIII. századbeli kastélyból egy kocsiszín, egy lóistálló, egy ahhoz épített cselédlakásból és egy kisebb magtárból áll...” ,.A kastély mellett van az igazgatósági épület. A kastély szobáinak egy része zárva volt requirálás folytán, s így azok mindenükét nem lehetett megtekinteni. "Mintegy 25 szoba van. Az emeleti rész egy részét a termelőbiztosság használja (iroda és lakások). A földszinti szobákat a községi direktórium elrequirálta vasúti, pénzügyi alkalmazottak részére. A háború alatt a földszinten hadi kórház volt berendezve.” A martonvásári és szentlászlói uradalom megtekintésének célja az volt, hog}' az uradalomban tejíkísórleti állomást, illetve tejgazdasági iskolát létesítsenek. Kovács József jelentését az alábbiakban fejezte be: „...vélemé67