Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Korai kapitalizmus kora
Az 1910-es években a munkás viszonyok a főváros közelsége miatt évről-évre rosszabbodtak; ugyan a lovas és ökrös fogatokhoz, valamint az állatok gondozásához szükséges cselédséget lehetett kapni, azonban a cukorrépa megmunkálásához helyi munkásokat nem tudtak szerződtetni. A gazdaság kénytelen volt a cukorrépa megmunkálásához Magyarország északi részéről szláv vándonmunkásokat toborozni, akik a cukorrépa egyelését és kiszedését akkordban végezték el, az előbbiért 36, az utóbbiért 65—75 koronát kaptak hektáronként. Az éves cselédek évente 90—120 koronán kívül még 5—7 hektoliter búzát, 8—10 hektoliter rozsot, 6—7 hektoliter árpát, szabad lakást és fűtést, 0,43 hektár földet kaptak, és ökrök mellett dolgozó cselédek még egy tehenet tarthattak. Kísérletet tettek, hogy a részben természetbeni járandóságról teljesen az évi 720 koron® készpénzfizetésre álljanak át, azonban a cselédség idegenkedett e bérezési forrná tói. A felnőtt munkások napszámbére télen és tavasszal 1.50—1.80 korona, nyáron és ősszel 2—2.40 korona volt.'88 A Vármegyei Árvaházat 1903 május 2-án Huszár Ágost alispán ünnepélyesen nyitotta, meg.18” Az eredetileg 40 gyermekre tervezett árvaházba hamarosan 44 árvát vettek fel. 1904 május 2-án Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága tárgyalta a Fejér Vármegyei Árvaház alapszabályzatát"0 és az igazgató választmány ügyrendi szabályait.'9' Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága 1905 december 4-én rendkívüli közgyűlésen tárgyalta a Fejér megyei Árvaház személyzetének számáról, minősítéséről, javadalmazásáról és munkaköréről készült szabályzatot.195 Halla V. János számtanácsos 1903 október 3-án kelt rovancsolási jelentésében már egy-két hiányosságra is rámutatott „az épületben vízvezeték nincsen, holott az építkezéskor könnyen és kevés költséggel létesíthető lett volna; ez a hiány nagyon érezhető; a mosdó szoba a mosdótállal való rendszere és a víznek odahordása nem czélszerű..... a fürdőszoba primitív alkotásánál fogva a czélnak meg nem felel.”“ 1904 március 29-én megtartott igazgató választmányi ülés módosította az 1902 október 6-i határozatát, „hogy ezentúl a hetenkénti öt napon át adott húsétel helyett, csak 3 napon át adassék hús, a többiekben pedig tésztás eledel”. 1904 május 4-i ülésen bejelentették, hogy Deák Gerzson gondnok elhúnyt és az árvaház ideiglenes vezetésével Özv. Deák Gerzsonnét bízták meg. A felügyelettel és ellenőrzéssel megbízott Csontos Andor baracskai földbirtokos 1904 június 20-án az alispánnak többek közt a következőket jelentette: „A gyermekek ez évben a közös községi iskolába nem járhatván az intézetben oktattatnak, de itt pedig fellépett kanyaró járvány miatt az iskoláztatás két 56
