Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Korai kapitalizmus kora
tegi réteget képezte: 2 pap, lelkész, 6 állami alkalmazott, 8 közhivatalnok, 3 művész, 2 tanító és 11 tanuló. A statisztika szerint ..bizonyos foglalkozás nélküli egyének” száma: 14 éven alul 682, 14 éven felül 628 (ebből 53 férfi, 575 nő) volt.'" Fényes Elek szerint: „két osztályú elemi tanoda” működött a községben. A tanulók száma 285 volt.1’2 Mint egy akkori jelentés megjegyzi: „Az iskola rossz állapotban van”.1’3 1855 március 29-én a bicskei szolgabíró az után érdeklődött özv. Brunszvik Ferencnénál, hogy az „1818-ik évi szeptember 3-án tartott Canonica Visitatió szerént a Martonváséri Uraság az iskola tanítónak 200 ft-ot évenként fizetni köteles” megállapodást mi oknál fogva szüntették meg.174 1870-ben a közoktatásügyi miniszter Martonvásár mezővárosának iskolai célra. 1375 irt 50 kr segélyt engedélyezett.175 Ebben az évben a megyében a martonvásárin kívül összesen 6 községi iskola működött.176 A megye területén a magyar nyelv tanítását az összes iskolában 1876-ban vezették be. Korabeli jelentés többek között Maxtonvásárt is kiemeli, ahol a magyar nyelv „sikerrel taníttatott”.177 Pénzes szerint az akkori viszonyoknak megfelelően igen érdekes képet mutat a lakosság művelődési adatai: olvasni tudott 53 fő (ebből 8 férfi, 45 nő), olvasni és írni tudott 377 fő (ebből 276 férfi, 101 nő) és írni, olvasni nem tudott 1510 fő (ebből 695 férfi, 815 nő).178 1872-ben Fejér megyében három ipari üzem: a velencei Anna malom, sóskúti kőbánya és a pázmándi cukorgyár működött. Dr. Eltér József, Fejér megye főorvosa szerint — fenti három üzemmel foglalkozva jelentette: „A betegek a martonvásáiri gyógyszertárból láttatnak el gyógyszerekkel, amelyeket azonban nekik kell megfizetniök, minthogy hetenként minden egyes forint napiibér után 2 kr. orvosi díjra és gyógyszerekre levonatik”.179 1875-ben Bicskén, Válban és Martonvásáron volt személyes jogú gyógyszertár. Még ez évben a martanvásári gyógy szertár fiókja Kápolnásnyéken megnyílott, amely „felelős gondnok által kezeltetik”.180 1875-ben járási orvosnak Rédey József „tudorjelöltet” választották meg, „ki Martonvásárt választá székhelyéül, minthogy a járási szolgiaibírói hivatal székhelye ez idő szerint Martonvásár”.181 Martonvásár 1870-ben az érdi választási székhelyhez tartozott. A község választóinak száma 97 volt.182 Az akkori közigazgatás nehézkességét mutatja, hogy a vármegye többszöri sürgetése ellenére sem küldte be a bírói számadásokat 1869., 1870. és 1!871. évekről.183 1874. évben a kivetett közmunka váltsági pénzekkel összesen 27 frt 50 kr-ral volt Martonvásár hátralékban. 184 A község történetében legnagyobb tűz 1905 szeptember 12-én du. ütött ki, s egy óra múlva már lángban állott az Ercsi utca nagy része. 54
