Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)

Korai kapitalizmus kora

kötöttek. Az igaerő helyzetet jellemezte: 24 egyes látogat, 71 kettős ló­fogat, 5 kettős és 42 négyes ökörfogat, 7 öszvér és szamárfogat, 2 tehén­fogat. A község állatállománya az összeírás időpontjában: 869 db szarvasmarha, 205 ló, 953 db sertés, 677 db juh, 12 db kecske, 10 szamár, 5044 db baromfi és 241 db méhcsalád volt. Fenti összeírás alkalmával 3046 db gyümölcsfát írtak össze, ennek legnagyobb része szilva-, alma- és körtefa volt.1” 1896-ban a martonvásári uradalom területe (összes területe ekkor 5618 m. hold) művelési ágak szerint százalékosan a következőképpen oszlott meg: szántó 87,4%, kert 0,4 %, rét 4,0 %, legelő 3,1 %, erdő 3,1 %, hasznavehetetlen terület 2.0 %. 1895-ben a házi kezelésű szántóföldön a növények vetésterületének megoszlása a következő volt: őszi búza 24,2 %zabosbüiíköny 5,2 % rozs 4,2 %herefélék 16,4 % tavaszi árpa 6,3 %köles 0,6 % zab 11,6 %csalamádé és tengeri 13.7. Vo zöldtafcarmány 4,4 % burgonya 5,3 %,répa és tök 2.1 % tavaszi bükköny 1,0 ° .ugar 5,0 % 1896-ban a martonvásári uradalomnak a következő állatállománya volt : szarvasmarha 591 darab ló 46 darab sertés — juh 675 darab A főhercegi uradalomban „minden eke alatti 100 magyar hold te­rületre” Martonvásáron 105 q élőállat esett, ez a legalacsonyabb volt. a főhercegi uradalmak között. A főváros közelsége miatt a beknajori tehenészetet — a vasúthoz való közelsége miatt — tejtermelésre állítot­ták be. A tehénállomány 100 bonyhádiból állt, napi fejés 7,12 liter, évi átlaga 2600 liter volt. A tejet ab feladó állomás budapesti kereskedők­nek adták el.133 A tülkrösmajori juhászaiban a tenyészkosok értékesítéséből évente 4000—5000 forintot vettek 'be. A kilencvenes évek közepén ez már a fe­lére esett. Hasonlóképpen kedvezőtlenül tudták a gyapjút is értékesí­teni . Korábban a mosott gyapjú ára 3 írt 40 krajcár volt, ezekben az ■években 2 frt 50 krajcárra esett le.134 A múlt század kilencvenes éveinek közepén a martonvásári urada­lom legrégibb, házi kezelésben lévő része Gábor-major volt. Ezt a ma­jort korábban Felsőmajorból és Tükrösből kezelték. A Felső-majort egészségtelen volta miatt egy marhaistálló kivételével le kellett bontani 44

Next

/
Thumbnails
Contents