Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Korai kapitalizmus kora
80 .krajcárt, 12 pozsonyi mérő búzát, 30 pozsonyi mérő rozsot, 10 pozsonyi mérő árpát, 40 font sót, 60 font birkahúst, 200 kéve rozsét, 150 négyszögöl kenderföldet, 2 hold kukoricaföldet kapott, továbbá 2 dib tehenet, 2 db örégsertést, 2 dib süldőt, 3 db malacot tarthatott. Egy pár új csizmát kapott járandóságba. A többi béres új pénzben 12 forint 60 krajcárt, 11 pozsonyi mérő búzát, 26 pozsonyi mérő rozsot, 10 pozsonyi mérő árpát. 40 font sót, 40 font birkahúst, 150 négyszögöl kenderföldet, 1 hold kukoricaföldet, továbbá 1 tehén, 1 öregsertés, 1 süldő és 3 malactartást kapott. A kis béres járandósága 13 forint 40 krajcár (új pénzben), 8 pozsonyi mérő búza, 19 pozsonyi mérő rozs, 7,5 pozsonyi mérő árpa, 30 font só, 40 font birkahús, 150 négyszögöl kenderföld, 1 hold kulkoricaföld volt, továbbá 1 öreg sertés, 1 süldő és 2 malactartás volt.121 Pénzes Ferenc ..Fejér megye gazdaságstatisztikőja” c. könyvében a megye községeit nem közigazgatási határok szerint, hanem fa-, bor- és gabonavidék szerint csoportosította. Martonvásár a gabonavidék községei között szerepelt. Ebben az időben Martonvásár mezővárosnak 5 pusztája volt. mégpedig: Kismarton, Erdőhát, Tükrös, Spanyol- és Űjmajor.1“ Fényes Elek szerint: „E mezőváros összes területe a pusztákkal együtt 7242 kataszteri hold, s 971 négyszögöl, s hozzá e következő puszták tartoznak : A volt jobágyok kezén van 1346 hold. A beltelkek és hasznavehetetlen 114 hold 1113 öl”. Fényes Elek a továbbiakban megjegyzi: „Mind ezen majorságokat a volt jobbágyok földjein kívül gr. Brunszvik Géza bírja, s a város feje egy uradalomnak, melyben a gazdálkodás okszerűen űzetik, szép és finom birkatenyésztéssel. Főtermék a tiszta búza, aztán a kukoricza és cukorrépa, mely utóbbi vagy helyben használtatik fel, vagy a pázmándi cukorgyárba küldetik”. A helyben alatt a következőt kell érteni: „Van itt szinten az uraságnak egy szeszgyára, melyben 24 óra alatt 9 akó 35 fokú szesz termeltetik, többnyire kukoriczából, s az évi termelés 7 hónapon át 1890 akóra megyen’’.TM 1857-ben a község területének művelési ág szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: Felső és Tükrösmajor 1556 hold 539 öl területtel Belső-Major 1309 hold 962 öl területtel Spanyolmajor 444 hold 971 öl területtel Kismarton 1257 hold 1136 öl területtel Erdőhát és Libadöglő 1212 hold 1057 öl területtel
