Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Korai kapitalizmus kora
szokásokról, Könnyei Zoltán, a társadalmi összefogásról és együttérzésről beszélt. A két előadás az Olvasókör helyiségéiben nagyszámú érdeklődő jelenlétében hangzott el, s a nagy tetszést aratott előadásokat a hallgatóság nevében Puszta Jenő, iskolaigazgató köszönte meg."' GAZDASÁGI élet mezögazdasAg. A martonvásári gazdaság száz évvel ezelőtt — korábbi munkájának alapján — jó hírnévnek örvendett. A martonvásári Brunszvik uradalmat és Horthy Antal baracsi gazdaságát, „mint utánzásra méltök”-at említették. 1865 október 21-én a Fehérmegyei Gazdasági Egylet a martonvásári gazdaság tanulmányozására bizottságot küldött ki. Ebben az esztendőben urasági kezelésben 4439 m. hold volt, ebből 3293 m. hold szántó. A park maga 800 m. holdon terült el, de benne rét és legelő váltakozott. A gazdaság 1859-ben 6 majorra (Tükrös, Felső, Máriaházi, Spanyol, Belsőmajor és Kismarton) oszlott. (Erdőhát — az „egyik legnagyobb majorság” — haszonbérben volt.) Űj vetésforgó rendszert dolgoztak ki, amelyet 1862-től vezettek be. A gazdaságban a vetésterület százalékosan a következőiképpen oszlott meg: „őszi gabona s csekély repcze 29 %, árpa és zab 12 %, kaszáló vetemények 20 %, takarmányos 32 %, ugar 7 %”. A gazdaság egyik fő problémája a talajerő visszapótlása volt. Különféle trágyázási kísérleteket végeztek. Évente 1035 m. hold trágyázását irányozták elő. 1865-ben 700 m. holdat istálló trágyáztok, 112 m. holdat pedig melaszmoslékkal öntöztek. A különféle trágyakészítési módszereik mellett két egyenlő minőségű és előveteményű területen az egyik rész 6 mérő, a másik rész 15 mérő termést adott. 1865-ben Cormic-féle aratógépet vásároltak, ami „állítólag naponta 17 holdat” aratott le. Azt is kiszámították, hogy „egy hold aratókkal került 2 forint 8 krajcárba, géppel 1 forint 19 krajcárba'’. Kísérletet végeztek a parkban levő 50 hold réten is, mely több éven át már nem adott többet holdanként 6 mázsánál. 1863 őszén és 1864 nyarán a sarjút kezdték el öntözni s ilyen módszerrel ebben az évben egy holdon 44 mázsa széna és sarjú termett. Az uradalom 570 m. hold legelőjén u. n legelőgaizdiaságot állítattak fel, mégpedig oly módom, hogy minden évben a legelő egytizedét feltörték. A gazdaságnak a föld megmunkálására 140 ökre és 16 muraközi igáslova volt. Egy pár ökörre 31 hold megmunkálandó terület jutott. Szarvasmarhatemyésztés terén a kismartom gazdaságot nem kezelték belterjesen, „ott jut 11,5 holdra egy darab, a többi majoroknál azonban 3 hold nem jő egy szarvasmarhára”. Az igáslovakon kívül 39 db nemesített lo38
