Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
Korai kapitalizmus kora
gyök kihasított illetményeiket már rég által vévén azokat nagyobb részt fel is szántották és elvetették".“ Tóth Antal bicskei ügyvéd 1858 január 4-i levelében írja, hogy ,,a’ mvásári konok parasztok a) bé vannak perelve a’ remanentális*) földek kártérítéséért, b) a’ közlegelő adó visszatérítéséért”. 1858. január 23-i levelében pedig: „A martoniaik mint irám négy esetben be vannak perelve; most a pert be kell vámunk”. Bizonyára Lejtényi felügyelő az ügyek intézését sürgette, s ezzel kapcsolatban Tóth Antal 1858 február 9-i levelében így tájékoztatta: ..Dolgaink a’ martonvásáriak beperel tetése iránt úgy állanak; a’ mint azok a beadás után, a’ hivatali személyzet hiánya miatt a többi acták között vannak, de majd lessz határidő (kitűzve rövid határidőn”. A levél hátlapján Lejtényi a következő két kérdést jegyezte fel: ,,a) sürgesse ügyvéd ur az úrbéri törvényszéknél a dolgot, hogy a telekfcönyv elkészülhessen; b) mit mond a patens a bordézsma váltságára ki van-e határnap, mellynek elmulasztásával nincs törvényes kényszer, hanem csak barátságos egyesség”. 1858 február 16-i leveleiben Tóth ügyvéd a következőket válaszolta: .......az 1853. mart. 2-i Patens szerint .........határidő volt kitűzve az úrbéri törvényszék megnyitásától egy év a’ tagosztályi perek megkezdésére; de a váltságra .........határidő nints kitűzve; hanem az mondatiik, hogy a megválthatóknak nyilvánított tartozások megváltásának csak akkor van helye, ha az járandósághoz jogosítottak által, vagy az ugyanazon jogositott irányában egy községben lekötelezettek mindnyájan vagy legalább ezek ’ nagyobb része által az ugyanazon egynemű földektől! tartozásokra nézve kéretik”. Később azt írta: „mindenek előtt a’ barátságos egyezkedés megkísértendő......... Ha már most, a kötelezettek mindnyájan vagy ezek nagyobb része által a’ megváltás nem kéretik, az uraság pedig nem akarja, akkor a’ megváltás nem történhetik meg. De hegyis bírnák azt megváltani a’ martoniak, midőn 1-ször a’ remanentialás*) földekért sem tudnak fizetni, 2-szor a közlegelők fizetését se képesek visszatériteni, 3-szór mérnöki munkáikat .........napszámokat se térítették meg”.“ 1858 május 5-én Tóth ügyvéd a következőket írta Lejtényi felügyelőnek: „Minthogy a volt jobbágyok a múlt évi sept. 29. fizetési határidőt nem tartották meg; de az 1858. ápr. 24.-én se; igy ezek lejárta után a 4 % is magokat megfizetni kötelezvén; egyszersmind arra kötelezik, hogy az 1858. évi sep. 29-éni rátét*) is 1858. szept. 29-én megfizetendik, *) Maradvány. *) Maradvány. *) Részletet. 32
