Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)

A szocializmus építésének útján

1963. évben a termelőszövetkezet hízott sertés és hízott marha értékesítése nagy arányban emelkedett. Az átadőtt hízott marhák átadási átlagsúlya 123,7 kg-mal növekedett, s legnagyobb részüket exportálták. Az értékesített baromfi 11,9 %-kai csőikként az előző évhez viszonyítva. Az egy tehénre jutó évi tejhozam' 676 literrel magasabb a székesfehérvári járási tsz. átlagnál.

Az állatállomány fejlesztését erősen befolyásolta az állat elhullás.

1963-ban a szarvasmarháknál választás előtt a szaporulat 7,9 %-a, az összes elhullás az évi átlagos állatállomány 1,8 %-a volt. Sokkal kedvezőtlenebb a helyzet a sertéseknél, ahol a választás előtti elhullás a szaporulat 18,7 %-át, az összes elhullás az évi átlagos sertésállománya 35,2 %-át tette ki.

A termelőszövetkezet 1963. december 31-én az alábbi férőhelyekkel rendelkezett:

1 db tehénistálló 48 férőhely

2 db növendékmarha istálló ;185 férőhely

3 db lóistálló 18 férőhely

1 db süldő- és kocaszállás 300 férőhely

1 db sertésfiaztató 30 férőhely

1 db sertéshizlalda 300 férőhely

1 db juhhodály 400 férőhely

2 d'b baromfiól 4000 férőhely

Az állattenyésztés fejlesztésének egyik akadálya, hogy a meglevő férőhelyek gyakran túlzsúfoltak. A sertésférőhelyeknél még lehetséges az állatok számának némi növelése. A felszabadult juhhodályt pedig növendékek nyári szállására fogják felhasználni.

A Szabadság mezőgazdasági termelőszövetkezetnek állandó problémája a szükséges munkaerők biztosítása. 1963. évben 15 tag lépett be, ugyanakkor 16 tag lépett ki. 1963. IV. negyedévben a közös gazdaság: munkáiban 102 nem nyugdíjas és nem. járadékos és 11 nyugdíjas., illetve járadékos tag, összesen 113-an, a. tagság 54,8 %-a vett részit..

20 nem nyugdíjas és nem járadékos és 53 nyugdíjas és járadékos nem vett részt a közös gazdaság munkáiban. A termelőszövetkezet tagsága korcsoportok szerint az utóbbi két évben a következőképpen oszlott meg:

153