Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
sénél a szövetkezet 30 %, bizonyos vonatkozásban 50 % hitelelengedést kapott. Erre az évre a szövetkezet 300 q búza és 200 q burgonya beadását határozta el. Gál Sándor, a Községi Tanács V. B. elnöke az ősz folyamán 50 kh tartaléktőid, majd a későbbiekben 64 kh terület átadását helyezte kilátásba. A vezetőség úgy határozott, hogy a tervezett istálló építése helyett a gábormajori istállót fogják használni. A rossz termés következtében a megkötött búzaszerződés felbontását kérték, mivel az átlagtermés csak 8 q volt, s ilyen körülmények között még a tagság igényeit sem tudták volna, kielégíteni. 1958-ban a hagymatermés nem vált be, mint előző évben. A hagyma átvételénél levonásokat eszközöltek, mivel a leszállított mennyiség szemetes és nedves volt. A termelőszövetkezet burgonyafajtája nagyon leromlott, ezért 60 q aranyalma és 60 q kisvárdai rózsaburgonyát igényeltek vetőmagnak. A termelőszövetkezet 1958-ban részt vett az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. 1959 februárjában a vezetőség felhívta az állatgondozók figyelmét, hogy a takarmányrépa etetését úgy osszák be, hogy május 1-ig elegendő fegyen. Ugyanakkor melasz, répaszelet vásárlására tettek lépést. Ugyancsak az almozásra felhasználandó szalmával is takarékoskodni kellett. A termelőszövetkezet területe 1959. tavaszán 683 kh volt. A termelőszövetkezet fejlesztése utáni első közgyűlésre 1959. március 23-án került sor. A terület megnövekedése folytán az újonnan behozott területre pótterveket, készítettek. Csabai Sándor elnök bejelentette, hogy a következő nap elkezdődik a lovak és a mezei leltár átvétele, illetve értékelése. A tagságnak a behozott terület arányában vetőmagot is kellett beadni. A termelőszövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy ezt a talkanmányhiányra való tekintettel kukoricában kell teljesíteni Az állatok értékelését a tagság által választott bizottság végezte, s a megállapított érték 25 %-ia a szövetkezeti alapba ment. Az újonnan belépett glazdák kérték, hogy a lucerna első kaszálása az övék lehessen. A közgyűlés ehhez hozzájárult azzal a feltétellel, hogy ezáltal mindenféle követelésük megszűnt. Az őszi vetéseknél felértékelték a vetéssel kapcsolatos munkákat, azonban a vetőmagot nem térítették meg. Két felszólaló a lóápolásért munkaegységet kért, amit csak a felértékeléstől kezdve írtak jóvá. Ebben az évben a szőlőterület nem számitott be a háztáji területbe. A háztáji tehenek után naponta 3 Ft takarmánytérítést számoltak el. A közgyűlés 13 tagú igazgatóságot és 5 tagú ellenőrző bizottságot választott. Növénytermelési brigádvezetőnek Fodor Károlyt és Szeiíert Józsefet választották meg. A következő napon megtartott vezetőségi ülés úgy határozott., hogy a vetetlen területre mindenkinek holdanként 30 kg kukoricát kell beadni. A pedagógusok a föíd-148
