Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
Az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet Gazdaságának beruházásai összegszerűen az utóbbi öt évben a következők szerint alakult: (1000 Ft) Év összesen Ebből I építés gép egyéb Teljesítés 1959 6110 4125 1461 524 1960 4 124 1 824 1819 481 1961 10 096 7 648 1754 694 1962 12 320 7 887 3715 718 1963 9 300 5 574 3501 225 Üzembehelyezés 1959 7 681 5 606 1133 942 1960 3 048 814 1770 464 1961 4168 3 370 501 297 1962 18 212 11 836 5410 966 1963 7 747 3 829 3501 417 1964-ben a jóváhagyott tervek szerint 27 millió Ft kerül beruházásra, amelyből jelentős összeg a két éve a gazdasághoz csatolt kismartoni és szentlászló-pusztai üzemegységekre esik. 1964 tavaszán a gazdaság az 1963. évi eredményei alapján élüzem lett. A SZÖVETKEZET ÜTJÄN Martonvásár állatállománya a II. világháború után erősen lecsökkent A község lakói távoli vidékekre mentek el állatot cserélni. Ebben a gazdasági kényszerűségben hamarosan rájöttek, hogy a nehézségeket csak közös összefogás útján küzdhetik le. Ez bizonyítja a Fehérvári Hírek 1945. auguszus 8-i számában megjelent hír is: „5 község termelői tizenkétezer holdon szövetkezetei alakítottak Martonvásáron. Országos jelentőségű esemény színhelye volt Martonvásár vasárnap délután. Az összes budapesti lapok, a Magyar Filmhíradó és a Fotoriport küldötte ki képviselőjét az első magyar mezőgazdasági szövetkezet megalakulás! ünnepélyére, hogy az egész ország nyilvánossága előtt beszámolhassanak a Fejér megye életében új korszakot jelentő kezdeményezésről. Lejöttek egy nappal korábban, a magyar Földművelésügyi Minisztérium által szervezett mezőgazdasági szövetkezet-vezetői tanfolyam 86 növendéke is, akik az ország minden részéről gyűltek össze, hogy Martonvásáron láthassák hogyan kell megalakítani gyakorlatilag egy szövetkezetei. 142
