Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
A terület és az állattenyésztés kapcsolatát fejezi ki a 100 kh területre eső számosállat állomány, mely az utóbbi években a következőképpen alakult: Év Összes számosállat (december 31-én) 100 kh szántóra eső számosállat (db) 1959 550.9 34,0 1960 621,2 38,6 1961 567,6 35,3 1962 1240.9 31,1 1963 1298,8 31.2 Az állatállomány fejlesztésének — az utóbbi években — egyik legnagyobb akadálya volt, hogy a •gázdaságbani a megye többi állami gazdaságaihoz viszonyítva az állatelhullások igen kedvezőtlenül alakultak. Összes és szopós elhullás alakulása Megnevezés 1961 1962 1963 Szarvasmarha összes elhullás az évi Kutató Gazd.3,96 1,08 2,36 átlagos állomány %-ában Megyei ÁG.3,10 3,34 4,17 Szopós elhullás Kutató Gazd.13,45 2,09 6,20 az élőszaporulat %-ában Megyei ÁG.5,37 6,42 9,18 Sertés összes elhullás az évi Kutató Gazd.20,61 26.06 32,40 átlagos állomány %-ában Megyei ÁG.12,79 14,40 22,64 Szopós elhullás Kutató Gazd.13,83 16.49 15,44 az élőszaporulat %-ában Megyei ÁG.6.08 7.9012,33 1961-ben a Mezőgazdasági Kutató Intézet Gazdaságában szarvasmarha és sertés összes és szopós elhullása kedvezőtlenebb volt, mint a megye állami gazdaságaiban. 1962-ben a szarvasmarha összes és szopós elhullás lényegesen javult, azonban a sertés összes és szopós elhullás rosszabb volt, mint a gazdaságban 1961-ben. 1963-ban a szarvasmarha összes és szopós elhullás növekedett^ de még jobb a megyei állami gazdaságoknál, a sertés összes elhullás rosszabbodott, a szopós elhullás csekély mértékben, javult A gazdaság értékesítési adatait vizsgálva a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya mindinkább eltolódik az állattenyésztés felé, s egyre több bevétel származik a hízóállat-értékesítésből. 138 /
