Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A feudalizmus kora
káptalan 1337. évi oklevele szerint Bicskétől az út a Szent László völgybe Küldő határát érintve haladt. A fővárosi székhelynek Esztergomból Budára történt áthelyezésével a „baranyai út” Ercsi—Nagytétény—Buda útvonalra terelődött át. A tatárjárás után különösen megnövekedett a jelentősége a Buda— Martcnvásár— Fehérvár útvonalnak, amely egyben az Olaszországból és a tengerpartról jövő forgalmat is lebonyolította. A középkorban a kerülő utak js fontosak voltaik. Fehérváron keresztül vezetett a Győrbe vivő kerülő út; a veszprémi kerülő út — Fehérvár elkerülésével — Bicskén és Válón keresztül vezetett.9 Az Ercsi—Martonvásár—Bicske útvonal mint hadiút a török időben ismét szerephez jut. Martonvásár környékén a törökök Hamzsabég (Érd), Vál, Csákberény, Csókakő községeikben-, délről pedig Ercsiben létesítettek erősségeket (párkányokat). A török zsoldos haderővel megszállt párkányok erősségét mutatja, hogy az őrség létszáma Válban 77, Hamzsaibégen (Érden) 75, Ercsiben 87, CsáWberényben- 117 fő volt.10 Ez a vidék különösen sokat szenvedett a Tatáról, Komáromból, sőt Győrből be-betörő magyar végbeli vitézek „száguldásaitól”, akik nem egyszer még Budára is ellátogatták. 1564-ben a tataiak a váli erődítmény rétjén legelő lovakat akarták elrabolni, azonban a támadók egy részét megölték, másik részét pedig élve elfogták.1' 1569. november 15-én Musztaía basa arról panaszkodik Miksának, hogy a napokban a tataiak a hamzsabági párkányról 700 ökröt, a győriek az adonyi párkányból 2000 juhot vittek el.12 1588. május 26-án Szinán basa Ernő herceget arról értesíti, hogy a tataiak ismét Vál alá jöttek13. 1601-ben Székesfehérvárral együtt a megye kisebb párkányai közül szeptember 14-én Vált is felszabadították a török uralom alól.14 Majd ismét török kézre kerülve, 1612. november 26- án Tirjá'ki Haszan basa levelében arról tudósít, hogy a magyarok Vál alól az összes láibasjószágot elhajtották.15 1616-ban a komáromiak Ercsit rohanták meg, „amit találtak, elhurcolták,.. Innen Fehérvár alá mentek harácsolni, itt azonban többet elfogtak közülük”.16 A török kincstári defterekben 1559-ben Martonvásár még nem szerepelt. Legelső alkalommal az 1580—81. évi összeírásban említik: a falu 22 házzal Budához tartozott.17 Első pillanatban talán kevésnek tűnik a 22 ház, azonban az 1580—81. évi összeírás Ercsiben is csak 23, Érden 24, Vállbán 60 házat talált/' A defter feisorolása szerint a mairtonvásári 22 házat a következőik lökték: Horváth Gergely, fia Mihály, Gál István, Szekér Gergely, fia András, Mázos Ozvár, fia Albert, Fontos Miklós, Tóth István, Szecsöni Benedek, Boros Imre, fia Tamás, Kis Mihály, Tót Pál, Nagy Mihály, Illés Simon, Tót Lőriincz, fia István, Patái Albert, Patái Kelemen, fia Márton, Mészáros Ambrus, Kis János, Páliik Miklós, 12
