Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
fennmaradó vízvezeték lefektetését 1965-ben fejezik be. Az építésnél komoly segítséget, s egyben megtakarítást jelent a lakosság által vállalt munka, az árkok kiásása és betemetése. Előzetes tervek szerint kb. 70—80 közkút fogja a község ivóvízellátását biztosítani. A törpevízmű létesítéséhez a fenti kötelezettségeken kívül a községfejlesztési alapból 1963-ban félmillió Ft-tal, míg a további 5 év alatt évi 200 ezer Ft-tai járulnak hozzá. A fenti tervek megvalósításához természetesen OTP-hiiteit is igényibe kellett venni. Martonvásár jövője szempontjából is nagyjelentőségű volt, hogy a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1960 novemberében a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának előterjesztése alapján megtárgyalta és jóváhagyta Budapest és környékének általános városrendezési tervét. Budapest környékében — 61 Pest megyei és 3 Fejér megyei község között — Martonvásár is szerepel. Ezt az általános városrendezési tervet a jövőbeni lakótelep, üzemtelepítéseknél, továbbá a telek kiosztásoknál már figyelembe kell venni.357 FÖLDOSZTÁS A felszabadulás után a martonvásári szegényparasztság és agrái'proletáriátus joggal érezte, hogy régi vágya: a földosztás is meg fog valósulni. Az Ideiglenes Kormány március 15-én rendeletet adott ki „a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról”. A Fehérvári Hírek 1945 április elsejei száma nagy betűkkel hirdette: MEGVALÓSUL A FÖLDREFORM! Az állam a földhözijuttatás céljára földalapot létesített, amely az elkobzott, 'kártalanítás mellett igénybe vett, továbbá az Miamikincstár tulajdonát képező földbirtokokból állt. A rendelet végrehajtásét a földmívelésügyi miniszter irányítása és vezetése alatt az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és a Községi Földigénylő Bizottságok végezték. A rendelet értelmében elkobozták a hazaáruló, a nyilas, nemzeti szocialista és más fasiszta vezetőik, a Volksbund tagok, továbbá a háborús és népellenes főbűnösök földbirtokait. A földhözjuttatás céljára megváltás ellenében igénybe vették a 100 kát. hoMon felüli, illetve a főváros határától 30 kim-es körzeten belül fekvő 50 kát. holdon felüli birtokokat. A megváltás alá került ingatlanoknál az élő és holt felszerelést, gazdasági épületeket stb. is igénybe kellett venni. Az élő és holt leltárból csak annyi mentesült az igénybevétel alól, amennyi a saját tulajdon, vagy haszonbérlet megműveléséhez szükséges volt. 114
