Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
hogy ezt a jól összeforrott kollektívát szétzüllessze. A csoport munkában és harcban megedzett vezetői szilárdan és bátran kiálltak a szövetkezet további fenntartása mellett. A kicsinyhitűek azonban a Béke termelőszövetkezetből is kiléptek. Így aztán a továbbra is működő Béke termelőszövetkezet is megérezte az ellenforradalom káros következményeit. 1957 januárjában a tagság létszáma lecsökkent 53 főre. 489 kh föld maradt a termelőszövetkezet tulajdonában.251 A nemrég alakult másik három termelőszövetkezet az események hatására feloszlott. A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM TÖRTÉNETE 1957—1960 KÖZÖTT Béke Termelőszövetkezet 1957 április 1-től Varga István személyében agronómust kapott a szövetkezet. Varga István eddig is a Béke termelőszövetkezetben dolgozott, de mint a gépállomás agronómusa. A termelőszövetkezet fennállásától 1957-ig a következő tagok teljesítették a legtöbb munkaegységet: Név 19501951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 Kun József 134 282 37 365 398 385 519 331 Szabó János 221 394 443 342 348 367 353 Jákli Lajos 146 146 364 591 461 324 361 352 Szente Ferenc 365 372 302 Gallai István 305 372 380 Romsits Pál 502 485 357 Reiter Lajos 406 393 385 Harangozó István 592 516 400 A termelőszövetkezet hamar kiheverte azt a hátrányt, amelyet az 1956-os kilépések okoztak. Az 1957 december 21-i statisztika szerint a 100 kh-ra jutó állatsűrűség kedvezőbb volt már, mint 1956-ban.232 1957 december 1-én az állatállomány tovább gyarapodott: a mátyásdombi Alkotmány termelőszövetkezettől 309 juhot vett át a Béke tsz,, közte 107 anyajuhot, 123 egy éves bárányt, 79 darab 1957-es bárányt.253 Az 1958 május 6-i közgyűlésen a tagság elhatározta, hogy Tarnóca puszta villamosítására 80 100 Ft hitelt vegyenek fel. A villamosítás később megtörtént (1959). Ez jelentős szerepet játszott a termelőszövetkezet további fejlődésében. b* 83
