Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
Petőfi Termelőszövetkezet A Petőfi termelőszövetkezet 1956 januárjában alakult meg. Az alakuláskor 22 fő volt a tagok létszáma. A tagok által behozott földterület 162 kh volt. A termelőszövetkezet elnöke Szakács János volt. Mielőtt még az állatállományt és a munkaeszközöket felértékelhették volna, az ellenforradalmi események hatására feloszlott a szövetkezet.249 A fent említett szövetkezeteken kívül még alakulóban volt egy másik termelőszövetkezet is, amelyik Vörösmarty nevét vette fel. A teljes megalakulást azonban az ellenforradalmi események megakadályozták. Az alakulóban levő szövetkezetbe 23 fő kérte a felvételét. Mindez azt jelenti, hogy a községben 1956-ban 201 termelőszövetkezeti tag volt, akik 1359 kh földön gazdálkodtak, amely a község területének 30 százalékát teszi ki. A dolgozó parasztságnak mintegy 11 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz.250 Ez a jelentős eredmény annak volt köszönhető, hogy a községi pártvezetőség mozgósító munkája jó volt. Az agitációs munkához felhasználták a Béke termelőszövetkezet zárszámadási eredményeit, amely vonzóbbá tette a dolgozó parasztság előtt a termelőszövetkezeti mozgalmat. Az új termelőszövetkezetek megalakításában a község kommunistái jártak az élen. Kiemelkedő munkát végeztek ezen a téren: Szakács János, Szakács József, Miklós János, Varga István, a gépállomás agronómusa. A tanács és a tömegszervezetek vezetői is jelentős munkát végeztek, meg kell említeni azt, hogy elsősorban a szegény parasztság körében járt sikerrel a szervezés. Ekkor még csak a középparasztságnak kis részét sikerült meggyőzni a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. AZ 1956-OS ELLENFORRADALOM HATÁSA A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOMRA A termelőszövetkezeti mozgalmat nagy megpróbáltatásoknak tette ki az 1956. évi ellenforradalom. A meglévő termelőszövetkezetek közül csak egy állta ki az ellenforradalom viharát. A legrégibb, a tarnócai Béke termelőszövetkezet rendezte el legelőbb sorait. Az ellenforradalom napjaiban itt is sokan szerették volna, ha kiosztják a közös vagyont, mint sok más termelőszövetkezetben tették. Azonban a tagságnak az a része győzött, akik józanul és megfontoltan gondolkoztak. Ezeket az embereket már hosszú évek közösen végzett munkája fogta össze, ők már ismerték a közös munka szépségeit, a közös gazdálkodás eredményességét. Az ellenforradalmi agitációnak nem volt annyi ereje, 82
