Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
4. sz. növénytermesztési Gallai József csapatvezető, Hőbenmunkacsapat: reich Mária, Tóth Józsefné, Orbán Erzsébet, Salamon József, Szabó Lajos, Lovizer József, Gallai István, Dudar György. A termelőszövetkezeti tagság öntudatának jelentős javulására vall, hogy 1954 augusztus 17-én tartott közgyűlésen a tagság maga követelte, hogy aki igazolatlanul hiányzik munkahelyéről, napi 5 munkaegység levonásával büntessék meg. Ugyancsak az említett közgyűlésen jelenti be Gáspár Péter nyugdíjbavonulását.244 Gáspár Péter már 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején jelentős szerepet játszott a kislángi direktóriumban, majd a felszabadulás után tevékeny munkát folytatott annak érdekében, hogy létrejöjjön az első termelőszövetkezet Kislángon. 1954 szeptember 28-án új tagokai gazdagodott a kislángi Béke termelőszövetkezet. A tagság felvette Petró Jánost, Reiter Lajost, Varga Sándort és Vass Józsefet. Az 1954 december 9-én tartott zárszámadó közgyűlésen Tóth Béla, a járási mezőgazdasági osztály küldötte elmondta, hogy a járás legeredményesebben működő szövetkezete lett a kislángi Béke termelőszövetkezet. Rámutatott azonban arra, hogy a szövetkezet fő bevételi forrása a növénytermesztés. Az állattenyésztés lemaradt, amiből pedig több jövedelemre lehetne számítani.245 1955 május 17-én elhatározták új daráló építését a Fő utcán. Az 1955—56-os gazdasági évben hatalmas fejlődésen ment keresztül a Béke termelőszövetkezet. A jól sikerült gazdasági év után tömegesen jelentkeztek felvételre a dolgozó parasztok. Míg 1955 december 31-én a létszám 71 volt, addig 1956 június 30-án már 113 tagja volt a termelőszövetkezetnek.246 Ez a nagyarányú fejlődés azt bizonyítja, hogy Kislángon is megindult a parasztság érdeklődése a nagyüzemi gazdálkodás felé. A termelőszövetkezet terjeszkedése, növekedése szükségessé tette, hogy a kislángi Béke tsz. nagyarányú építkezéshez lásson. Ehhez szükséges volt az, hogy majorkijelölési és épületelhelyezési tervet készíttessen a Földművelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti és Kísérleti Épületeket Tervező Vállalatával. Ehhez a tervhez előbb a termelőszövetkezet gazdasági helyzetének felmérésére volt szükség. Ez a felmérés oly alapos volt, hogy a gazdaság akkori fejlettségéről ezen keresztül kaphatunk volóságos képet. A felmérés eredményét 1956 október 6-án foglalták jegyzőkönyvbe. Hogy világosan lássuk a termelőszövetkezet helyzetét, idézünk néhány adatot a jegyzőkönyvből: 80
