Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
A könyvtár fejlesztését és az olvasók táborának növekedését az is elősegítette, hogy Kislángon gyakran rendeztek irodalmi esteket, íróolvasó találkozókat, amelyekre a község lakóinak jórésze elment. Az első irodalmi előadást Balogh Imre enyingi magyar nyelv és irodalmi szakfelügyelő tartotta a községi kultúrotthonban, 1953-ban.TM A Fejérmegyei Néplap 1953 szeptember 23-i számában a következőket olvashatjuk a kislángi községi könyvtár forgalmáról: „A könyvtár délutáni kölcsönző óráján 68 könyvet vittek ki az olvasók. Ez szeptember elején szép eredmény. És nemcsak gyerekek, fiatalok olvasnak. Id. Polgár Ferenc középparaszt 38 kitűnő könyvet olvasott az elmúlt télen, köztük magyar, orosz és más klasszikusokat, új szovjet könyveket. Legjobban Illyés Gyula „Puszták népe” című könyve ragadta meg a figyelmét. Földi József tanácstag, a Mezőgazdasági Állandó Bizottság tagja a szépirodalom mellett sok szakkönyvet is olvas. Zöld Ferencné a legjobb olvasók egyike. Vadócz Pál könyvtáros elmondja, hogy Vimmer László nemrég panasszal fordult hozzá, neki már nincs is ebben a könyvtárban könyv, mind kiolvasta. Éppen azon a héten érkezett meg a megyei könyvtár új szállítmánya. Mindjárt volt olvasnivalója Vimmer Lászlónak. A legnépszerűbb művek Mikszáth Kálmán: Különös házasság, Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Solohov: Üj barázdát szánt az eke, A Csendes Don két hatalmas kötetét tizenkilencen olvasták az elmúlt télen. Veres Péter Három nemzedékének ugyanilyen köteteit 16-an. A gyermekek két legnépszerűbb könyve Iljin Szegál: Hogyan lett az ember óriás és Teknős Péter: Az ezerszínű kincs. Kisláng most rendezi be olvasótermét, és várja a könyvnapot.”230 1953-ban Vadócz Pál könyvtáros tanfolyamon vett részt Siófokon. 1954 őszén Csoóri Sándor költő látogatott el Kislángra, hogy találkozzék a paraszti olvasótáborral. Ezen az irodalmi esten mintegy 300 ember gyűlt össze a kultúrotthonban. Ez a nagy létszám annak volt köszönhető, hogy megnőtt a falusi lakosság érdeklődése az irodalom iránt, és a tömegszervezetek rendkívül nagy propagandát fejtettek ki az irodalmi est sikere érdekében. A községben mindenütt hirdették dobszóval, plakátokon és a moziban. Az irodalmi est műsorában Csoóri Sándor saját költeményeiből szavalt, az összekötő előadást pedig Könczöl Imre tartotta.213,1 1955 őszén Vörösmarty irodalmi estet rendeztek a költő halálának 100 éves évfordulója alkalmából. A költő tiszteletére a könyvtárban szavalóverseny is volt, amelyen nagy sikerrel szerepeltek a tanulók. Szabó Sári, Hajdók Piroska, Kárász Aranka, Takács Edit el is jutottak a járási versenyre, de velük ment Kovács Erzsi is, aki ugyan még csak óvodás volt, de máris nagyon szépen szavalt.232 74
