Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
1954 tavaszán a székesfehérvári tanítóképző IV. osztálya látogat tott el Kislángra, megfigyelni az itt folyó nevelői és oktatói munkát; Hogy néhány esztendő alatt mennyit fejlődött az iskola ezen a téren, azt a néhány soros köszönő levél is bizonyítja, amelyet a tanítóképző igazgatója, Cseh Antal írt a látogatás után a kislángi iskola igazgatójának és nevelő testületének. íme néhány sor a levélből: „Amit a tanításoknál tapasztaltunk, az egy egész évi becsületes, összehangolt munka eredménye volt. Kevés helyen tudnak olyan szépen olvasni az I. osztályosok, mint Kislángon, s csodálatos a nyelvtani jártasság, amelyet a IV-esek mutatnak. Ez csak két kiemelt a sok jó közül, de tudnám sorolni tovább is. Bármerre néztünk, mindenütt a legnagyobb rendet és tisztaságot láttuk.”220 1945—1954-ig a kislángi iskolában a nevelők száma a következőképpen alakult: 1945-ben 9 tanító foglalkozott 445 tanulóval, 1950-ben 12 tanító foglalkozott 443 tanulóval, 1952-ben 14 tanító foglalkozott 452 tanulóval, 1954-ben 15 tanító foglalkozott 476 tanulóval. Ebből a statisztikából kiderül, hogy az iskola nevelői-ellátottság területén fejlődött.221 1954-től 1958-ig a következő nevelők tanítottak Kislángon: Abszenger Aida, Baranya József, Danes János, Assabinyi Ibolya, Dezső Jánosné, Juhász Katalin, Bozsoki Katalin, Fülöp Mária, Huszár Margit, Kovács Jenő, Kőszeghy Ferencné, Kőszeghy Ferenc, Kötél Lívia, Krausz Janka, Kugler Károlyné, Lakatos Julianna, Mikodi Józef, Mikodi Józsefné, özv. Molnár Gyuláné, Nagy Katalin, Nagy Erzsébet, Pintér Ilona, Polgár Ferencné, Schleicher Eleonóra, Szabó Rácz Jánosné, Sziklai Artur, Tóth Béla, Nóth Béláné, Wiszt Mária. Tehát négy év leforgása alatt 28 nevelő tanított Kislángon. Ezek között voltak olyanok, akik egy évig, vagy ennél rövidebb ideig tartózkodtak a községben. Sajnos, nagy volt a nevelővándorlás. Ennek egyik oka az volt, hogy a község nem rendelkezett megfelelő nevelői lakással. A háború után a volt kántori lakásból községi könyvtár és olvasóterem lett, a volt ref. tanítói lakásból pedig óvoda. A pedagógusok létszáma átlag 18 volt, s csak 3 tanítói lakás állt rendelkezésükre. A Kislángra került fiatal nevelők albérletben laktak, számukra nem megfelelő körülmények között. Sok esetben még a családos pedagógusoknak sem tudtak megfelelő lakást biztosítani. A lakásprobléma megoldatlansága miatt a nevelőknek csak egy része tudott Kislángon gyökeret verni.222 69
