Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
nálhatatlanná váltak a tantermek. Az iskola felszerelése csaknem teljesen elpusztult.174 A felszabadulás után súlyos nehézségekkel küzdve kezdhették meg a pedagógusok a tanítást. 1945 október 1-én a következő adatokat olvashatjuk az iskola statisztikájában: az állami elemi népiskola két épületben volt. Az egyik épületnek (négytantermes iskola) a róm. kát. egyház volt a telekkönyvi tulajdonosa, a másiknak (új iskola) Kisláng község. Egy tanítói lakás állt rendelkezésre. Az iskolához tartozó udvar 1370 négyzetméter, a kert 250 négyzetméter. A négytantermes iskolában volt egy kút, melynek vize ihatatlan.175 Az iskola épülete 1945-ben sürgős tatarozásra szorult. A mellékhelyiségekről az ajtók hiányoztak. A két iskolának hat tanterme volt, 390 négyzetméter alapterületen. A tantermek közül csak kettő volt megfelelő.176 A téli fűtőanyagról a község gondoskodott. Az iskola felszerelése a háború alatt csaknem teljesen elpusztult. A padok fele hiányzott. Az iskolába 459 tanuló járt, 245 fiú, 214 leány.177 Fűtőanyag hiánya miatt a tanítás biztosítása nehézségekbe ütközött. Az igazgató jelentése szerint Baranyai József gondnokkal több ízben járt a községi elöljáróságnál, amelynek az államosításkor vállalt kötelezettségénél fogva a tantermek fűtéséről gondoskodnia kellene, sőt a Nemzeti Bizottságnál is megfordult az ügy. Eredményt azonban nem tudtak elérni, a község nem tudott fűtőanyagot adni.178 A tanítás e komoly nehézségek ellenére folyt. 1946 március 31-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter egy millió pengőt utalványozott az iskola karbantartási költségeire. Ezt az összeget azonban később nem tudta felhasználni az iskola, mert a karbantartáshoz anyagra is szükség volt, ezt azonban nem lehetett beszerezni.179 A háborút követő években a tanulóknak nagy része nem járt rendszeresen iskolába. A sok mulasztásnak az volt az oka, hogy a szülők rendszeresen bevonták a tanulókat a termelő munkába. Amellett ragályos betegség terjedt el a tanulók között.180 A súlyos nehézségek közepette, amelyekkel a háborút követő esztendőben meg kellett küzdeni, kevés gondot tudtak fordítani a nevelők szakmai és ideológiai továbbképzésére. 1946-ban már erre nagyobb lehetőség nyílt. Kisláng községből egy nevelő számára ének szaktanítói tanfolyam elvégzését biztosította a tanfelügyelőség. Az igazgató 1946 augusztus 3-án Szabó Erzsébet tanítónőt jelölte ki a szaktanfolyamon való részvételre.181 1946 augusztus 29-én általános iskolát szerveztek Kislángon. Ezzel kapcsolatban Zalai Ernő tanfelügyelő a következő utasítást kapta: „A 10/1946. VKM. sz. rendelet alapján hozzájárulok ahhoz, hogy a Kislángi Állami Általános Iskola és a református népiskola olymódon működjenek együtt, hogy a református népiskola felsőtagozatának tanulói az állami általános iskolába iratkozzanak be, és ezek okta-62
