Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)

1. Kisláng története

oktatás a pusztai iskolában, azt az is bizonyítja, hogy az iskola felszerelése igen hiányos. Két tábla, egy fali olvasótábla gyűjtemény, egy Magyarország falitérkép, egy Osztrák-Magyar Monarchia térkép, egy Európa térkép, méter mértékgyűjteményből állott csupán az iskola teljes felszerelése, mely a szemléltetés célját szolgálta-1904-ben megkezdődött Kisláng parcellázása, a parcellázás tervezetben szó esik az iskoláról is. Az iskoláról a gróf az 1904 július 31-én kelt parcellázási tervezetben a következőképpen rendelkezik. „Öméltósága Gróf Zichy János úr az alakuló község és hitközségek céljaira 150 kh földet ingyen adományoz, és azonkívül ingyen adja a róm. katolikus és evangélikus-református hitközségek céljaira templomaiknak, iskoláiknak és egy közös óvodának való helyet, éspedig a templom helyéül 600-600 n. ölet, iskolák helyéül 600-600 n. ölet, összesen két és fél kh területet.”166

Az említett célokra ingyen adományozott földterület végeredményben nem a gróf nagylelkűsége, hanem erre a lépésre, mint az egész parcellázásra, szükség kényszerítette rá. Hogy a gróf mennyire kényszerítve volt az említett földterületet közcélokra ingyen adományozni, azt a Fejér megyei Közigazgatási Bizottság határozata is bizonyítja. A bizottság a határozatot abból az alkalomból hozta, hogy gróf Zichy János kérvényt nyújtott be Kislángon telepítés és új község megalapításához engedély megadása iránt. A bizottság határozatának idevonatkozó része a következőképpen hangzik:

„Kötelezi a telepítőt arra, hogy a telepítendő 6039 kh 1200 n. öl területnek teljes 5%-át, vagyis 301 kh-t a felhívott t. ez. 3. §-ában felsorolt közcélokra kihasítson, és azt ingyen bocsássa a község rendelkezésére. Tartozik tehát még az e címen ingyen átengedett 250 kh-hoz 51 kh-at ingyen átengedni. Tartozik ezen felül az ugyanezen szakaszban felsorolt középületeket is ingyen átengedni.

2. A vallásfelekezetek, iskola és kisded óvoda céljaira szolgáló földek és beltelkek, a felekezeti jelleg megjelölése nélkül a telepített község rendelkezésére bocsájtandók.”167

1904-ben megkezdődött a katolikus és református iskolák építése is. Mindkét iskola a Fő utcán kapott helyet. A katolikus iskola a róm. kát. templommal szemben. A katolikus iskolához négy, a református iskolához két tanterem tartozott. A fentebb említett nevelőkön kívül a következő pedagógusok működtek Kislángon 1912-ig: 1906—1907-ben Kasó Lajos, Petrik Simon. Ekkor a tanulók száma 108 volt. 1909— 1910-ben Nagy Gyula, Nikola Ferenc. A tanulók száma 130 volt. 1910—1911-ben Nikola Ferenc, Fülöp Elek és Müller Sándor. Ebben az évben 236 tanuló járt iskolába.168

59