Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
betett. Míg a teljes útjavításhoz — amikor is a háború okozta rombolásokat helyreállították — évek kellettek. Egyébként az 1946—1947-es költségvetési évre mindössze 1350 Ft-ot irányoztak elő a községi utak és hidak karbantartására.126 1947 őszén Soponya község elöljáróság? arra kérte Kislángot, hogy Aba és Sárkeresztur községekkel közösen a Nádor-csatornán a hadiesemények alatt felrobbantott hidat ideiglenesen állítsák helyre. A hídroncsok eltávolításával és egy fahíd felállításával az érdekelt községek közlekedése megjavul, és nem kell a Kisláng—abai törvényhatósági úton kerülővel közlekedni. A kislángi képviselőtestület első ízben kitért a segélynyújtás elöl, mondván, hogy a Nádor-csatorna hídjainak helyreállítása a vármegye kötelessége, azonban késő ősszel ötven kocsifuvart ajánlott meg a hídroncsok eltávolításához.127 A község támogatást nyújtott a székesfehérvári Szent György kórház újjáépítéséhez. Az alispán tájékoztatása szerint a kórházat állami segítséggel azonnal helyreállítani nem lehet, sőt a községektől segélypénz gyűjtése is eredménytelen lenne. Az alispáni rendelkezés értelmében minden községben öt hold szántóföld évi termését, illetőleg a termésből befolyt összeget ajánlották fel a kórház újjáépítésére. 1946 április 10-én Kislángon képviselőtestületi gyűlést tartottak, ahol elhatározták, hogy az alispáni felhívásnak eleget tesznek. A tagok közül Szabó Béla 3, ifj. Árki Péter pedig két hold földet ajánlott fel a kórház javára, az újjáépítéshez való községi hozzájárulás címén. A felajánlott földet közmunkával műveltette meg az elöljáróság. A munkálatok vezetésével Romsits Pált bízták meg. 1946 őszén ezekről a földekről betakarították a terményt, amely a kedvezőtlen időjárás miatt gyenge volt. A betakarított 41 q 45 kg tengerit métermázsánként 20 Ft 80 fillérért értékesítették, így 862 Ft és 16 fillért tudtak a Szent György Kórház újjáépítése javára befizetni.128 Az egészségügyi újjáépítésnek a feltételei már 1946-ban megvoltak. A községben három orvos, dr. Novák József, dr. Hillinger János és dr- Tóth László működött. Hiányzott azonban a gyógyszertár, mert az tönkrement a hadiesemények idején. A lakosság a gyógyszert a szomszédos falvakban, illetőleg Székesfehérvárott szerezte be. Ezért sürgetően vetették fel a gyógyszertár újjáépítését és berendezését. Május 7-én községi szociálpolitikai bizottság alakult a faluban. Elnöke Vass Pál, titkára Molnár Imre lett. A szociálpolitikai bizottság elhatározta, hogy 1946 nyarára községi napközi otthont állít fel..129 Szó volt óvoda, tanácsadó vagy orvoslakás építéséről is. Július 6-án a képviselőtestület azonban elveti a járási főjegyzőnek azt az indítványát, amely szerint a község kölcsönt kaphat ezeknek a létesítményeknek a felépí-4 kislang 49
