Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
gyakorlatilag le is zárult, mert az előrehaladott idő, amely június elején, már kánikulai meleggel jelenkezett, nem engedte meg a tavaszi vetések elvégzését. A parlagföldeket az aknamentesítés után természetesen, fel kellett szántani. Erre hívta fel az elöljáróságot a vármegyei hatóság is. A veszélyesebb területekre általában a traktorokat irányították. 1944-ben a községben 7 traktor volt, de ezek mindegyike megsérült a hadiesemények idején, hiszen némelyiket vontatásra is igénybe vették. Kijavításukat még május elején megkezdték, és a hónap végén két traktor már üzemképes állapotban volt. Ezekhez igénybe tudtak venni ekkor hat traktor-ekét, 15 vetőgépet. Augusztus derekán még mindig 1595 kh a felszántatlan a terület. Műveletlen maradt az új gazdák földjeinek egyrésze is, de ezek a szomszédos földek határában feküdtek, így a kisiángi műveletlenül maradt terület nagyságát ezek nem is növelték. Például Mezőszentgyörgy határában 78 kh 1400 négyszögöl a felszántatlan terület, amely 16 kisiángi birtokos kezén volt.iUÜ Az aratás idejére már elegendő munkaerő állott rendelkezésre, sőt július elején a munka befejezése előtt állottak a gazdák. A learatott terület 1164 kh volt. A gabonát július közepén a fogattulajdonosok a gazdák udvarára hordták. Augusztus 3-án öt cséplőgép volt üzemképes állapotban. Két cséplőgéphez azonban szegődményesek nem akadtak, így oda az elöljáróságnak kellett munkásokat kirendelni.110 Az őszi vetési munkák idejére a gazdák is pótolták felszerelésüket, és szeptemberben mind az öt üzemképes traktor a község határában dolgozott.111 Az őszi vetés idején 170 db vetőgép és hozzávetőlegesen 600 eke, ugyanannyi borona, 30 db gabonarostáló volt a faluban. Őszi búzát 735, rozsot 310, őszi árpát 119 kh földbe vetettek.112 A tavaszi vetések számára 3274 kh földet őszi mélyszántással készítettek elő. A mezőgazdasági termelést sikerült a községben biztosítani, és mindez a lakosok példás és megfeszített munkájának volt köszönhető. Az igasfogat hiánya még évek múltán is megmutatkozott. A földeket kellően trágyázni nem tudták. Különösen az új gazdák küszködtek sokat, hiszen a volt uradalmi földek javítására kellően sor soha nem került. Földjeik soványságáról gyakran panaszkodtak. 1947-ben a Termelési Bizottság nitrogén műtrágyát próbált szerezni mind a régi, mind az új gazdák számára. Bár a lakosok emberfeletti munkával művelték a földeket, az 1945 és 1946-os aszályos évek kellő terméseredményt nem hoztak. Így a vagyonából szinte teljesen kifosztott lakosság 1947-ben is általában szegény volt. A műtrágyát is hitelbe kérelmezték 1947 tavaszán, mivel azt ekkor kifizetni sem tudták volna. A politikai pártok vezetői az őszi időszakban a nemzetgyűlési választásokat készítették elő. Október 11-én öt szavazókört jelöltek ki a községben, majd elkészítették az ideiglenes választási névjegyzéket. 41
