Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
mátus elemi iskolát kapott a telep, 1906—1907-es tanévben pedig egy négytantermes római katolikus elemi népiskola kezdte meg működését, amelyet 1912-ben szerveztek át állami iskolává. 1910-ben Horváth Géza helybeli asztalosmester elnökletével létrejött az Iparos Olvasókör is. Az Olvasókör alapszabályát 1911-ben hagyták jóvá, amely többek között hangsúlyozza, hogy a kör célja a tagok kulturális, gazdasági, ipari és kereskedelmi nevelése. Ugyancsak egyidőben épült fel a telepen a katolikus templom és plébánia is.34 A vármegye részéről az elismerés még mindig késett. 1911 október 2-án tartott közgyűlésen is elutasította a kérelmet azzal, hogy a telepesek vagyoni helyzete az önálló községtől megkívánt teherbíróképességet nem haladja meg. Ugyanekkor a telepítési eljárásnak a közigazgatási bizottság által történő hitelesítése is csak a belügyminisztérium gyakori sürgetésére történt meg, 1913 márciusában. Az önálló község megalakulására Dely Nándor nagylángi jegyző emlékirata szolgáltatott alapot, amelyben sikerült meggyőznie a vármegyei hatóságokat, a fő- és alispánt, a járási főszolgabírót és a nagybirtokost is, hogy az önálló község megalakulása szükségszerű követelmény, mert ha ezt a kérelmüket nem teljesítenék, abban a tényben a telep lakói „az ő igazuknak csak egy nagybefolyású mágnás által való kijátszását látnák”. Az emlékirat szerint a vitás ügyeket akár egyezség, akár per útján csak akkor képesek a lakosok megoldani, ha jogi szervezetbe tömörülnek, és ebben az esetben ez csak az önálló község lehet. Dely Nándor külön hangsúlyozta, hogy az önállósítás után megnövekvő anyagi terhekkel hatni a lakosokra nem lehet, mert tudják, hogy a terhek enélkül is emelkedni fognak. Ezeknek a megtámadhatatlan érveknek a hatására a belügyminisztérium 1913 május 21-én a 6039 magyar holdra települt Kislángból önálló nagyközséget alakított.35 A községi képviselőtestület augusztus 1-én tartotta meg első ülését. Itt foglalkoztak a község nevének megváltoztatásával is. A képviselőtestület egyrésze Árpádfalva mellett foglalt állást. A vármegye támogatta is a képviselőtestület ebbeli kérelmét, azonban a belügyminisztérium — tekintettel arra, hogy ilyen nevű község már volt az országban — a névváltoztatást nem engedélyezte.35 A képviselőtestület nem is foglalkozott azzal az óhajjal, amely egyébként a nagybirtokostól indult ki, hogy a telepet idősb gróf Zichy János emlékére Jánosfalvának nevezzék el. Így megmaradtak a leghelyesebb és egyben történelmileg kialakult Kisláng név mellett.37 KISLÁNG 1913—1944 Kisláng 1913-ban szervezési szabályrendeletet kapott. Megválasztották a község jegyzőjét és bíráját is. A képviselőtestület ülésén ha.20
