Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
5. Jegyzetek
1. I960, évi népszámlálás 3/b Fejér megye személyi és családi adatai. Budapest, 1961. (246. oldal) 191. oldal. 2. U. a. 82. oldal. 3. U. a. 42. oldal. 4. Központi Statisztikai Hivatal adata. 3. 1960. évi népszámlálás 4. Lakásadatok I. Budapest, 1961. (120. oldal) 61. oldal. 6. Fejér megye fontosabb statisztikai adatai 1962. Székesfehérvár, 1963. (62. oldal) 219. oldal. 7. Fejér megye fontosabb statisztikai adatai 1961. Székesfehérvár, 1962. (252. oldal) 190. oldal. 8. Fejér megye fontosabb statisztikai adatai 1962. Székesfehérvár, 1963. (262. oldal) 193. oldal. 9. A zárójelben feltüntetett százalékok a munkák elvégzettségét jelentik 1963. június 13-án. (Kisláng napjainkban) (Néprajzi adatok Kisláng településtörténetéhez) 1. A település történetének körülményeivel Farkas Gábor a kötetben szereplő Kisláng története c. tanulmányában részletesen foglalkozik. A gyűjtőmunkához a kvetkező kislángi lakosok nyújtottak segítséget: Bakos József (sz. 1884.), — Csapó István (sz. 1871.), — Csapó Istvánná (sz. Varga Rozália 1892.)), — Kovács János (sz. 1883.), — Gyökér Ferencné (sz. 1888.), — Kovács Pál (1912.), — Pók János (sz. 1896.), — Kugler György (sz. 1915.), — Árki Jánosné (sz. Farkas Anna 1906.), — Varga Józsefné (sz. 1898.), Horváth Gyula (sz. 1911.). Munkámhoz felhasználtam még Kőszeghy Ferencné lakóhelyismereti pályamunkájának néhány adatát. István Király Múzeum Adattára 54. 0. 26. 2. Az Alapról települtek leszármazottai a mai napig erős kapcsolatot tartanak az Alapon élő rokonsággukkal, amely különösen abban nyilvánul meg, hogy egymás családi eseményein, pl. a lakodalmakon, ma is rendszeresen résztvesznek. V. ö. Pesovár F., Fejér megyei népi táncok I. Alapi táncok. Alba Regia I. 102. A szántóföldeket négy dűlőben osztották ki. Ezzel a megosztással a korszerűbb négyes vetésforgórendszer szerint gazdálkodhattak. Aki pl. 5 hold földet vásárolt, az 4 hold szántót kapott, egyet-egyet a négy dűlőben, továbbá y, hold házhelyet, ti hold rétet, % hold legelőt és annyi szőlőföldet, amennyit igényelt. A 30 holdas, vagy annál nagyobb birtokos a földjét egy tagban is megkaphatta. 4. Az új településen a lakóházak kialakításának munkálatai mellet az egyéb közös munkák, mint pl. az aratás, cséplés, szőlőültetés, szüret, de a későbbiek során egy-egy pajta, vagy verem építése megmozgatta a szomszédokat és a rokanságot. Jelentős szerepe volt a közösséggé válásban a közeli uradalmakban (ödönpuszta, Feketepuszta, Pálmajor, Ilona major, Tarnóca stb.) végzett idénymunkáknak, ahová bandákba tömörülve a népesebb családdal rendelkező gazdák gyermekei is elmentek aratni, masinázni. Meg kell említeni azokat a közös ünnepi összejöveteleket, amelyekre az idősebbeik még élénken emlékeznek. Ezek vasárnaponként a kocsmákba nzajlottak le, amelyek már a település kezdetén létrejöttek. Ezekben rendszeresen szabad tánc volt. A számos helyről idetelepedett lakoság itt ismerkedett meg a hétköznapok kemény munkái után. Az ilyen táncalkalmakon is kezdetben származási helyük szerint bandákba tömörültek és bizony rengeteg összetűzésre adott alkalmat az, hogy kinek muzsikáljon a cigány. Különösen jelentős tömböt jelentett ezeken az alapiak bandája. 5. V. ö. Cs. Sebestyén Károly: Szegedi napsugárdiszes házvégek. Néprajzi Múzeum Értesítője. 5: 268-276. 6. Görnyey (Ebner) Sándor: Adatok a Bakony északi községeinek építkezéséhez, Néprajzi Múzeum Értesítője 25: 4. 7. Jankó János: A Balaton-melléki lakosság néprajza Budapest, 1902. 210. 137
