Pesti János: Pintér Károly életútja – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 24. (Székesfehérvár, 1963)
meg Székesfehérvárott dolgozni. Magától értetődőnek látszik, hogy köze volt például azokhoz a szocialista röpiratokhoz,* amelyeket egy házkutatás alkalmával a helybeli Szociáldemokrata Párt elnökénél, Takács József kőművessegédnél talált a rendőrség.82 Március 4-én — amikor az SZDP a választójog kivívására szólította harcba a munkásokat — már országszerte, így Székesfehérvárott is érezhető volt az első orosz polgári demokratikus forradalom hatása. Helyben később sem szimpatizáns tüntetésekben, csak figyelemfelhívásban.83 Sajnos, arról egyelőre nincsenek megbízható adataink, Pintér hogyan értékelte a világtörténelemben induló változást. A rendelkezésre álló forrásanyag személyével név szerint később se foglalkozik. Visszaemlékezők és harcostársak azonban elmondták, hogy Pintér 1905-ben is szereplője volt a nagyobb székesfehérvári munkás népgyűlésnek, s nem maradt el az újabb börtön sem. Az első jelentős kísérletnek a március 15-tel kapcsolatosat tekintjük. A rendőrség — mivel „...a szocialisták a múlt évben is hazafiatlan és államellenes beszédeket tartottak’M — a felvonulást nem engedte meg. A tilalom ellen vétőket március 19-én kiszorították a városból, illetve az Erzsébet ligetnél** feloszlatták.*** Később Pintérék megzavarták a keresztényszocialisták gyéren látogatott gyűlését,86 majd nagygyűlés tartására készültek, amelyen a szociáldemokrata kongresszusról számoltak volna be. A rendőrség azonban a gyűlést az utolsó pillanatban betiltotta.87 Az orosz kérdés mellett összefüggött ez a pártközpont és a belügyminiszter között később létrejött paktummal is,* amelynek értelmében a párt segítette a kormányt a bérharcok megszüntetésében. Annak fejében ígérték ezt meg, hogy Kristóffy kijelentette: a választójog hívének vallja magát. Szeptemben 15-re általános sztrájkot és tömegtüntetést hirdetett a párt a választójogért. A tömegek — így a fehérváriak — nem tudták, hogy objektíve a kormányt támogatják, amely velük akarta megfélemlíteni és letörni az ellenzéket. Szeptember 3-án délutánra összehívták a párttagságot Székesfehérvárott is. Pintér — visszaemlékezők szerint — az előkészítő gyűléseken ázott és fázott meg, s a börtönökben elgyengüU ember tüdőgyulladást kapott. A gyűlésen egyetlen napirendi pont a választójog kérdése volt. * „Március” „Jönnek a szocialisták” „Kik arattak a nyáron?” ** Halesz. *** Bokányi ezen a napon Budapesten így beszélt: .........a vérnek nem vagyok ellensége, ha látnám azt, hogy már elegen vagyunk ahhoz, hogy győzhetünk... De most még nem vagyunk elegen, és még nem érkezett el az az idő, amelyben győznünk kell.”85 * 1905. július 27. 34
