Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)

JEGYZETEK

1 Magyarország Helységnévtára (Bp. 1956) 569 és Szabadhidvég község iratai 1924—1950. Közigazgatási tájékoztató lap. 1926. Székesfehérvári Állami Levéltár.

2 Fejér megye fontosabb statisztikai adatai. (Székesfehérvár 1960) KSH. Fejér megyei Igazgatósága.

3 Ádám L.—Marosi S.—Szilárd J., A Mezőföld természeti földrajza (Bp. 1959.) 245, 295. Városhidvég községben 1881—1944 között egy harmadrendű éghajlatkutató állomás működött. A község éghajlati viszonyait az állomás adatai alapján ötven évre visszamenően nyomon követhetjük.

4 Szabadhidvég község iratai 1924—1950. Közigazgatási tájékoztató lap. 1926. Székesfehérvári Állami Levéltár.

5 A XVIII. sz. elejei összeírásokban elvétve Vámos-Hidvég elnevezés is szerepel.

6 A XVIII. sz. közepén még Kis-Hidvég, az úrbérrendezés évében (1768) azonban már Falu-Hidvég és később sem használták a Kis-Hidvég nevet hivatalosan.

7 Magyarország Vármegyéi és Városai, Csánki D., Somogy Vármegye. (Bp. 1914) 171.

* Zsigmondkori Oklevéltár I. (1387—1399) Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 1. Összeállította Mályusz E. (Bp. 1951) 271.

9 U. o. II. (1400—1410) első rész (1400—1406) 310. 312.

10 Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Bp. 1894) II. 669.

11 Magyarország Vármegyéi és Városai. Csánki D., i. m. 171.

12 U. o.

13 U. o.

14 Velics A. — Kämmerer E., Magyarországi török kincstári defterek (Bp. 1886) I. 179.

15 U. o.

16 A török és magyar történeti irodalom egyaránt megemlíti az endréd.i török palánkot.

17 Velics—Kämmerer, i. m. I. 179.

18 Pákay Zs., Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján. (1531—1698)

Publicationes Veszpremiensis. Veszprémi füzetek 7. (Veszprém 1942) 163.

19 U. o.

20 Takács S., Rajzok a török világból II. (Bp. 1915) 60.

21 Velics A.—Kämmerer E., i. m. (Bp. 1890) II. 645.

22 Velics A.—Kämmerer E., i.x m. I. 260.

23 U. o. 350.

24 U. o. 349. A bolondvári párkány a Balaton déli partján a mai Balatonszemestől északkeletre feküdt. Nem tévesztendő össze a Sárbogárd melletti bronzkori eredetű azonos nevű területtel.

25 U. o.

23 U. o. II. 645

27 U. o. II. 392. A török birtoklást a magyar portyák tették bizonytalanná.

1589-ben, már a 15 éves háború előtt, felverték Hidvéget a magyar végvárak

katonái. Takács S. — Eckhardt F., Szekfű Gy., A budai basák magyar

nyelvű levelezése (Bp. 1915) I. 463—466.

28 U. o. II. 395.

29 Fitz J., Végvári harcok Fejér megyében. István Király Múzeum Közleményei. (Székesfehérvár 1956) B. sorozat 12. sz. 11.

30 Velics A. — Kämmerer E., i. m. I. 429.

49