Farkas Gábor: Szabadhidvég története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 22. (Székesfehérvár, 1962)
állásaikból. A visszavonuló német-magyar csapatok között az ellentét kiélezett volt. A magyar egységek egészen tájékozatlanok voltaic a hadihelyzetet illetően és ez fejveszett visszavonulást, majd feltétlen kapitulációt jelentett. A tamási országúton visszavonuló magyar harci egységek teljesen felbomlottak, sem hírszolgálatuk, sem összeköttetésük nem volt. Siófokon ezek az egységek a szovjet hadsereg meglepetésszerű támadására tehetetlenek voltak, nem tudták merre 'meneküljenek és megadták magukat.150 A községből a lakosság nem1 menekült el a szovjet csapatok elől, köztudomású volt, hogy a vidék szegény sorsú lakossága várta a felszabadító csapatokat.151 A községben tartós hadműveletek miatt a felszabadítást követő időben az új élet nem indulhatott meg. December végén a tabi járás főszolgabírája rendelete eljutott a községbe futárpostával, amelyben a járás községeiben a közbiztonság helyreállítását és a munka meginditását sürgette.131 A főszolgabíró az orosz katonai parancsnokság felhívását is közölte, amely szerint a bevonulás ténye a magyar törvényeket nem változtatta, meg. A főszolgabíró és a szovjet parancsnokság legsürgősebb feladatnak tekintették, hogy a községi vezetők^ az elöljáróság kezdje meg működését. Minden elöljáróságnak kötelessége lesz, hogy bármilyen erőszakoskodást, lopást, rablást és rendháborítást akadályozzon meg az elkövetőket pedig büntesse meg. Fel kell állítani a polgárőrséget, akiket nemzeti színű kaiszalaggal lássanak el. A szovjet parancsnokság tájékoztatása szerint, azokban a helységekben, ahol elegendő igaerő nem áll a lakosság rendelkezésére, oda a későbbiekben megfelelő számú igaerőt juttat a parancsnokság. Addig is a kaláka munkamódszert ajánlotta a főszolgabíró, mely nemi idegen a magyar nép előtt, mert ez az erdélyi részeken általános, de szerte Mágyarországcn is alkalmazzák sürgős munkák idején- Ügy tájékoztat a főszolgabíró, hogy a posta és vasúti forgalom is hamarosan meg fog indulni. Kéri a papokat, hogy lelkipásztori működésüket haladéktalanul kezdjék meg. Az uradalmak népét is kéri, hogy a jövő évi kenyér biztosítása érdekében haladéktalanul kezdjék meg a mezőgazdasági munkát. Rendbontókat, munkakerülőket a főszolgabíró megfenyegeti és azt írja, hogy a konvenció járandóságát vonják el a jegyzők a zavarosban halászoktól. Ugyancsak felhívja a figyelmet arra, hogy az uradalmak minden ingó és ingatlan, vagyona köztulajdonba ment át. Az uradalmak felszerelését, állatállományát önkényesen eltulajdonítani nem lehet. Január közepén kevés ideig van jele az élet megindulásának, de a hónap végén ismét senkiföldje volt) a község. A főszolgabíró rendeletéi futárpostával sem jutnak el Szabadi)ídvégre, hanem a környező falvakban rekedtek. A lakosság csak április 30 és 15 közötti napokban tért vissza a faluba,133 s az elöljáróság azonnal munkához látott. A főszolgabíró időközben felszaporodott rendeletéit kezdik végrehajtani. Felállították a polgárőrséget, amelybe 14—60 év közötti férfiakat toboroztak.1"’ 39
